Kivetéses adónemek esetén is lehet elévülési időn belül hivatkozni az önkormányzati rendeletek jogszabályellenességére?

A Kúria eseti döntésében egyértelművé tette, hogy a kivetéses adónemek esetén is lehet elévülési időn belül hivatkozni az adót megállapító önkormányzati rendeletek jogszabály ellenességére. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Régi Art.”) egy összekötő szabály alkalmazásával tette lehetővé, hogy az önellenőrzés intézményét ne csak az önadózásos (pl. helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó), hanem…

Az elővásárlási jog igazi hatalmasság lett

Az elővásárlási jogot a régi magyar magánjog ún. “hatalmasságnak” tekintette. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását az azt megvenni kívánó fél részére, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi meg az ingatlant. Az elővásárlási jognak ez a természete máig változatlan, ezért nem csoda, hogy a gyakorlatban ingatlantulajdonosok és vevők…

Közös tulajdon és használatmegosztás a gyakorlatban

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a Kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed…

Ingatlan többszöri eladása: kockázatok és gyakorlat

A gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően…

Milyen jogi kategóriába sorolható a használat fenntartása?

Minek minősül jogilag, ha a felek az ingatlan-átruházási szerződésben megállapodnak, hogy az átruházó fél az ingatlant élete végéig használhatja? A birtok-átruházás különleges esetéről van szó? Vagy használat joga jön létre? Esetleg valamely atipikus szerződésként értékelhető a kikötés? A válasz kiderül a Kúria egyik 2020. decemberben közzétett eseti döntéséből. A konkrét jogeset egy ajándékozási szerződésről szólt,…

Újabb döntéseiben korrigálta az áfa-levonási joggal kapcsolatos magyar ítélkezési és adóhatósági gyakorlatot az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata egységes és változatlan az áfa levonási jog adóhatóság általi visszautasíthatósága tekintetében, a magyar ítélkezési gyakorlat ennek nem teljes egészében felel meg. Az Európai Unió Bírósága („EUB”) 2020. szeptember 3. napján közzétett végzései közül kettő olyan eljárásban született, ahol az előzetes döntéshozatalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezdeményezte. Mindkét…

Kevesebbszer kell az ország távolabbi pontjára utaznunk, ha közigazgatósági hatósággal vitatkozunk a bíróság előtt – jogegységi határozatot hozott a Kúria

2020. április 1-jétől új illetékességi szabályok határozzák meg azt, hogy melyik közigazgatási bíróság előtt kell közigazgatási jogvitába bocsátkoznunk, ha sérelmesnek tartunk egy közigazgatási hatósági döntést és ezért bírósághoz fordulunk. Az új szabályok hatályba lépését követően azonban nagyon hamar felmerült egy fontos praktikus kérdés, amelyet a Kúria egyes tanácsai eltérően ítéltek meg. Nem volt egyértelmű ugyanis,…

Koronavírus: mi lesz a szerződésekkel?

Tax&Legal Alert 624. szám és sajtóközlemény 2020. máricus 13. A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések – utazási korlátozások és tilalmak, karanténok – jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A gazdasági szereplők már most szembesülnek egyes termékek, nyersanyagok szállításának késedelmével. Nem hagyja érintetlenül a probléma a magánszemélyeket sem, elég csak…

Precedensjog Magyarországon?

Az Igazságügyi Minisztérium T/8016. számú törvényjavaslata alapvető változásokat hoz a hazai ítélkezésre nézve, ideértve az adóvitás ügyeket is. A törvényjavaslat értelmében átalakul az ítélkezési rendszer, a jelenlegi közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységét a törvényszékek veszik át, utóbbiak döntése ellen a Kúriához lehet fordulni. A Kúria közzétett határozatai még hangsúlyosabb szerepet kapnak az ítélkezésben: ezektől a…

Kialakulóban a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságáról

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) hatályba lépésével jelentősen módosultak a közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogorvoslati szabályok. Az egyik fontos változás, hogy korlátozásra került a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lefolytatása. Az ún. befogadhatósági eljárás keretében ugyanis a Kúria előzetesen dönt arról, hogy az üggyel kíván-e érdemben foglalkozni. Amennyiben az adott ügy a befogadhatósági esetek egyikét (pl. a…