Adóbírság kiszabása a határozathozatali határidő túllépése esetén – jogegységi panasz eljárás keretében döntött a Kúria is

Az elmúlt években az Alkotmánybíróság kiemelt figyelemmel vizsgálta a kérdést, hogy a közigazgatási hatóság alkalmazhat-e szankciót (azaz kiszabhat-e bírságot) abban az esetben, ha a határozat meghozatalára a hatóság számára nyitva álló határidő leteltét követően kerül sor. Az Alkotmánybíróság először arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a hatóság túllépi a joghátrányt alkalmazó határozat meghozatalára előírt törvényi…

2023 az önkormányzati adóemelések éve lehet

2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a Kormány adóbevezetési, illetve adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1. napjával azonban módosul a helyi adókra vonatkozó szabályozás, és az említett tilalom is feloldásra kerül. Megnyílik tehát az út a helyi önkormányzatok előtt az új adónemek bevezetésére, illetve…

“Garázs” vita: az elővásárlási jog új szabályai

A tavalyi évben váratlanul érte a jogkereső közönséget a Kúria egyik határozata az elővásárlási jog témakörében. Az említett határozat szerint az elővásárlásra jogosultak akár évekkel később is megtámadhatják a lakás- vagy garázsvételünket abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosultak nagyon sokan vannak, és erre tekintettel jogszerűen mellőztük az értesítésüket az ingatlanvételünkről. Erről a kúriai határozatról…

Változások (visszarendeződés) a közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerében

2022. március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében bevonásra kerül a Fővárosi Ítélőtábla a közigazgatási ítélkezésbe. Habár első ránézésre egy új szervezeti-hatásköri struktúrának tűnik a közigazgatási bíráskodás megújuló rendszere, gyakorlatilag a 2020. április 1. előtti rendszer kerül visszaállításra. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a legfontosabb új hatásköri szabályokat. A közigazgatási bíráskodás keretében 2020. március 31-ig elsőfokon a közigazgatási…

Marad a kúriai szigor: meddig terjeszthetők elő új bizonyítékok a közigazgatási perben?

A Kúria újabb döntésében erősítette meg a bizonyítékok közigazgatási perben való előterjesztésének határidejét. Az ítélet kimondta, hogy a feleknek már a közigazgatási eljárás során meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a tényállás tisztázásra kerüljön, új bizonyítékok a közigazgatási perben ugyanis már csak korlátozottan terjeszthetők elő. Összefoglalónkban ismertetjük a Kúria lényeges megállapításait. Az ügy tényállása…

Kivetéses adónemek esetén is lehet elévülési időn belül hivatkozni az önkormányzati rendeletek jogszabályellenességére?

A Kúria eseti döntésében egyértelművé tette, hogy a kivetéses adónemek esetén is lehet elévülési időn belül hivatkozni az adót megállapító önkormányzati rendeletek jogszabály ellenességére. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Régi Art.”) egy összekötő szabály alkalmazásával tette lehetővé, hogy az önellenőrzés intézményét ne csak az önadózásos (pl. helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó), hanem…

Az elővásárlási jog igazi hatalmasság lett

Az elővásárlási jogot a régi magyar magánjog ún. “hatalmasságnak” tekintette. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását az azt megvenni kívánó fél részére, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi meg az ingatlant. Az elővásárlási jognak ez a természete máig változatlan, ezért nem csoda, hogy a gyakorlatban ingatlantulajdonosok és vevők…

Közös tulajdon és használatmegosztás a gyakorlatban

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a Kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed…

Ingatlan többszöri eladása: kockázatok és gyakorlat

A gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően…

Milyen jogi kategóriába sorolható a használat fenntartása?

Minek minősül jogilag, ha a felek az ingatlan-átruházási szerződésben megállapodnak, hogy az átruházó fél az ingatlant élete végéig használhatja? A birtok-átruházás különleges esetéről van szó? Vagy használat joga jön létre? Esetleg valamely atipikus szerződésként értékelhető a kikötés? A válasz kiderül a Kúria egyik 2020. decemberben közzétett eseti döntéséből. A konkrét jogeset egy ajándékozási szerződésről szólt,…