Gondolatok a tíz négyzetméterről

Március 27-én jelent meg és április 6-án élesedett az a kormányrendelet („Kormányrendelet”), amely lehetővé teszi, hogy a főszabály szerint korábban zárva tartó üzletek is megnyissanak, és amely valamennyi nyitva tartó üzlet számára – a korábbi szabályozást kiegészítve további – szigorú kötelezettségeket ír elő. A Kormányrendelet kizárólag az üzletek tekintetében írja elő a vásárlószámra vonatkozó korlátozásokat….

Hogyan kezelhető jogszerűen a munkavállaló koronavírus elleni védettségére vonatkozó adat?

A védettségi igazolványok kapcsán hangsúlyosabban merül fel a munkáltatók részéről az a kérdés, hogy jogosultak-e megismerni a munkavállalók koronavírus elleni védettségére vonatkozó adatot vagy sem. Azaz kérhetik-e a munkáltatók annak igazolását, hogy munkavállalóik rendelkeznek-e védettséggel (akár az oltás, akár a koronavírusból való felgyógyulás eredményeként), és megismerhetik-e a munkavállalók részére kiállított védettségi igazolványok tartalmát? A NAIH…

Közös tulajdon és használatmegosztás a gyakorlatban

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a Kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed…

Az adatkezelések kötelező felülvizsgálata

Lassan három év telt el a GDPR kötelező alkalmazásának kezdete óta és ez idő alatt az adatkezelők jelentős hányada a rendelet követelményeihez igazította adatkezeléseit, valamint az azokhoz kapcsolódó belső eljárásrendeket és gyakorlatot. Ugyanakkor gyakran elhangzó állítás, hogy a GDPR-megfeleléshez nem elegendő a kötelezettségek egyszeri teljesítése, hiszen az adatkezelőnek az adatkezelés teljes időtartama alatt az adatvédelmi…

Nem mentesül az adózó az adófizetés és a bírság alól, ha az adóhatóság vezeti tévútra

A hatóságok gyakorlatában gyakran fordul elő, hogy az általuk alkalmazott jogszabályok értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalásokat tesznek közzé. A legtöbb esetben ezek a nagy nyilvánosság számára elérhető hatósági állásfoglalások vagy tájékoztatások kifejezetten tartalmazzák, hogy nem bírnak kötelező erővel. Mégis, tényként szögezhető le, hogy a jogszabályok alkalmazására, illetve azok betartásának ellenőrzésére és betartatására feljogosított, közhatalommal…

Eltérő késedelmi kamatok az adóeljárásokban – alaptörvény-ellenes?

Az Alkotmánybíróság vizsgálta az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) 196-197. §-ai alaptörvény-ellenességét. A 3040/2021. (II. 19.) AB határozat fókuszában az állt, hogy alaptörvényes-e az, hogy az Art. eltérően határozza meg a késedelmi kamat mértékét attól függően, hogy a késedelem belső jogi vagy uniós jogi jogszabálysértésből ered. Az alkotmányjogi panasz indítványozója szerint diszkriminatívak…

Újabb fontos ítélet a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárásokban

Példátlan gyorsasággal döntött az EUB a Pécsi Törvényszék által előterjesztett C-507/20. számú előzetes döntéshozatali kérdésben. A döntés értelmében a követelés végleges behajthatatlanná válásától számítjuk az elévülést, szemben a NAV eddigi álláspontjával. Eddig az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná vált, úgy az erre jutó adóalap csökkentési lehetőséggel az ügylet eredeti teljesítésétől számított elévülési időn…

A gazdasági, üzleti céllal Magyarország területére történő beutazás módosult szabályai

2021. március 1. napjától szigorúbb feltételek szerint lehetséges a gazdasági, üzleti célú beutazás Magyarország területére a koronavírus járvány okozta egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt. Összefoglalónkban részletezzük a 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”) módosult, fontosabb szabályait. A korábbi szabályozás értelmében korlátozás nélkül léphettek be azon személyek az ország területére, akiknek a beutazás során a célja üzleti…

A behajthatatlan követelések áfájához kapcsolódó elévülés – Európai Bíróság előtt a magyar gyakorlat

Az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná válik, úgy az erre jutó áfa-alap csökkentési lehetőséggel az eredeti teljesítéstől számított elévülési időn belül lehet élni. Tehát az adóhatóság az általános elévülési szabályokat (adómegállapításhoz való jog elévülése) alkalmazza ezekre az esetekre is. Ezen adóhatósági gyakorlat eredményeként azonban, ha a teljesítés és a behajthatatlanság megállapítása között akár…