A Kúria eseti döntésében egyértelművé tette, hogy a kivetéses adónemek esetén is lehet elévülési időn belül hivatkozni az adót megállapító önkormányzati rendeletek jogszabály ellenességére.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Régi Art.”) egy összekötő szabály alkalmazásával tette lehetővé, hogy az önellenőrzés intézményét ne csak az önadózásos (pl. helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó), hanem a kivetéses adókra (pl. építményadó, telekadó) is alkalmazni lehessen.
Az összekötő szabály célja, hogy a kivetéses adók esetében is elérhetővé tegye a Régi Art. 124/B. § bekezdése szerinti speciális önellenőrzést, amelynek az egyik fordulata lehetővé teszi az érintett adót szabályozó önkormányzati rendelet magasabb rendű jogszabályba ütközésére tekintettel ezen speciális önellenőrzés benyújtását.
Ezen speciális önellenőrzés lényege, hogy az adózó önellenőrzést nyújthat be az önkormányzati adóhatósághoz arra hivatkozással, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik. Az adóhatóság az önellenőrzést megvizsgálva – ellenőrzés lefolytatása nélkül – az előterjesztéstől számított 15 napon belül határozattal köteles elbírálni az adózó önellenőrzését.
Elutasítás esetén az illetékes kormányhivatalhoz lehet fellebbezni, amely szerv felülvizsgálhatja a vitatott önkormányzati rendeletet, vagy kezdeményezheti a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárást, de gyakori, hogy a Kormányhivatal is elutasítja az önellenőrzést. Ebben az utóbbi esetben az adózó bírósági felülvizsgálat keretében kérheti a Kúria Önkormányzati Tanács elé utalását az ügynek.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényből („Art.”), azaz a jelenleg hatályos Art.-ból hiányzik az a Régi Art.-ból megszokott összekötő szabály, amely az önellenőrzés intézményét alkalmazni rendelte a kivetéses adókra is.
Pusztán nyelvtani értelmezés alapján a fent említett összekötő szabály hiánya ahhoz vezetne, hogy csak az önadózásos adók esetén lehetne igénybe venni önellenőrzés keretében a törvényességi alapú jogorvoslatot elévülési időn belül (5+1 év). Ezzel szemben a kivetéses adók esetében ilyen törvényességi alapú jogorvoslat kizárt lenne, csak az adókivető határozattal szembeni fellebbezés keretében, a kivetéstől számított 15 napon belül lehetne jogorvoslattal élni.
Ez az értelmezés azonban a hézagmentes és megkülönböztetés nélküli jogorvoslat elvárásával egyértelműen és nyilvánvalóan ellentétes lenne.
Ahogy azt egy telekadóval kapcsolatban felmerülő ilyen típusú jogvita is mutatta, az eljáró első- és másodfokú adóhatóság, valamint az első fokon eljáró bíróság a Régi Art.-ból ismert összekötő szabály hiányát akként értelmezte, hogy kivetéses adók esetén egyáltalán nem lehetséges a kérdéses önkormányzati rendelet jogszabályba ütköző voltára hivatkozni. A hatóságok szerint az adózó kizárólag az adókivető határozat elleni 15 napos fellebbezési időn belül lett volna jogosult jogorvoslati jogával élni. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben újabb adókivető határozat nem születik, az adózó a 15 napos fellebbezési idő eredménytelen leteltét követően véglegesen elesik attól a lehetőségtől, hogy bármilyen módon hivatkozzon az önkormányzati rendelet jogszabályellenességére.
A Kúria fenti telekadó ügyben született eseti döntése az ismertetett jogalkotási és ebből adódó értelmezési problémát azonban orvosolta.
A Kúria tisztázta: az Art. 141. § (8) bekezdése szerinti adatbejelentés módosításban lehet hivatkozni az önkormányzati rendeletek jogszabályba ütközésére és az ilyen adatbejelentés módosítás alapján érdemben vizsgálandók az önkormányzati rendeletek. A Kúria tehát az Art.-ban szabályozott adatbejelentés módosításának intézményén keresztül látja biztosíthatónak az önellenőrzés törvényességi alapú jogorvoslatát.
Ezzel a Kúria a kivetéses adók esetében is lehetővé tette, hogy az önkormányzati rendeletek jogszabályellenességére elévülési időn belül hivatkozzon az adózó, ezáltal biztosítva a hézagmentes jogorvoslatot.
dr. Sádt Nóra, ügyvédjelölt (e-mail: nora.sadt@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez.