Új intézmény a magyar fogyasztóvédelmi jogban: képviseleti kereset

2023. nyarától hatékonyabbá válhat a fogyasztók széles körét érintő jogsértésekkel okozott érdeksérelmek bírósági úton történő orvoslása. Az Országgyűlés 2022. végén fogadta el a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvényt („Törvény”), amellyel beemelte a magyar jogba az Európai Parlament és a Tanács 2020. novemberében elfogadott irányelvét („Irányelv”). A szabályozás célja…

Hogyan rendezhető az adótartozás a csődeljárásban?

A csődeljárás alapvető célja, hogy az adós cégeknek megoldást kínáljon fizetésképtelenségi helyzetük megoldására a hitelezőikkel való egyezségkötés útján. Ha az adott cégnél az adóhatóság adókülönbözetet állapított meg, szankciót alkalmazott, az adóhatóság számára is nyitva áll az út, hogy hitelezőként részt vegyen az egyeztetés folyamatában: így minden fél számára kölcsönösen előnyös megoldás születhet a tartozás rendezésére….

2023 az önkormányzati adóemelések éve lehet

2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a Kormány adóbevezetési, illetve adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1. napjával azonban módosul a helyi adókra vonatkozó szabályozás, és az említett tilalom is feloldásra kerül. Megnyílik tehát az út a helyi önkormányzatok előtt az új adónemek bevezetésére, illetve…

Adóhatósági bírságolási fejlemények – elképzelhető a 260%-os bírság is

Az elkövetkező időszakban gyakori adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak az adózók, különösen általános forgalmi adónemben. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk, milyen mértékű szankció kerülhet megállapításra az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt. Ha az adóhatóság az ellenőrzése során adóhiányt állapít meg, adóbírságot szab ki. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az…

Hogyan csökkenthetők a kiszabott adóbírságok?

Tipikus hibák és jogorvoslati lehetőségek az adóeljárások során Az adóhatósági határozatokkal szemben igénybevehető jogorvoslatok köre folyamatosan bővül, fejlődik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az adózóknak számos lehetőségük van, amelyekkel érdemes tisztában lenni, hiszen sok esetben lehet sikeres a végkimenetel adóperek vagy az állami szervekkel szemben indított eljárások során – hívják fel a figyelmet a Réti,…

Megint a vis maior-ról – Befolyásolhatja-e a háború és a szankciók a szerződések teljesítését?

Mind a háború, mind a szankciók alapot adhatnak a szerződések alól való „szabadulásra”, de csak abban az esetben, ha közvetlen okozati összefüggés áll fenn, a következmények ésszerű intézkedésekkel sem elháríthatóak, és a szerződés megkötésekor a vis maior nem volt előrelátható és minden szerződést egyedileg kell vizsgálni. Az utóbbi években a gazdasági szereplők a koronavírus járvány…

Alkalmazhat-e az adóhatóság egy 2010-es adóügyre 2018-ban hatályba léptetett szabályokat?

InfoRádió, Paragrafus magazin 2022. február 24. dr. Balog Balázs kollégánk az Inforádió jogi magazinműsorának 2022. február 24-i adásában Rozgonyi Ádámmal beszélgetett az Alkotmánybíróság egy friss döntéséről. Az AB alaptörvény-ellenesnek találta az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba léptető rendelkezését. Az ügy hátteréről és gyakorlati következményeiről szóló beszélgetést az alábbi linkeken tudják meghallgatni: InfoStart: https://infostart.hu/inforadio/paragrafus/adasok/2022/02/24/a-paragrafus-magazin-2022-februar-24-i-adasa Spotify: https://open.spotify.com/episode/7t7yTkdBU8m3oDamzp2pCw?si=b8a48f9bdd544c68 Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/hu/podcast/a-paragrafus-magazin-2022-febru%C3%A1r-24-i-ad%C3%A1sa/id1552908323?i=1000552563177

Döntött az Alkotmánybíróság: az új Art. hatályba léptető rendelkezése alaptörvény-ellenes

Az Alkotmánybíróság egyedi ügyben vizsgálta az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) hatályba léptető rendelkezésének fordulatát, miszerint a törvényt a hatálybalépését követően indult megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Cikkünkben ismertetjük az Alkotmánybíróság döntését és annak legfontosabb következményeit. Az Alkotmánybíróság az utóbbi időben kezdett el foglalkozni az Art-ban foglalt intézmények, határidők anyagi vagy eljárási…

Változások (visszarendeződés) a közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerében

2022. március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében bevonásra kerül a Fővárosi Ítélőtábla a közigazgatási ítélkezésbe. Habár első ránézésre egy új szervezeti-hatásköri struktúrának tűnik a közigazgatási bíráskodás megújuló rendszere, gyakorlatilag a 2020. április 1. előtti rendszer kerül visszaállításra. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a legfontosabb új hatásköri szabályokat. A közigazgatási bíráskodás keretében 2020. március 31-ig elsőfokon a közigazgatási…

Peres percek – Birtokper

Habár a közbeszédben gyakran felcserélik, a birtok és a tulajdon fogalma nem ugyanazt jelenti. A birtok egy állapot, ténykérdés, amely lehetővé teszi, hogy a dolog felett tényleges hatalmat gyakoroljunk. Így egy dolognak birtokosa lehet például a tulajdonos, a bérlő, de adott esetben még egy tolvaj is. Előfordulhat, hogy egy személyt a birtokától jogosulatlanul megfosztanak vagy…