A mobiltelefon-előfizetésem sértheti az internet-semlegesség elvét? Az Európai Bíróság egyik legfrissebb döntésében éppen ezt a kérdést értelmezte a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2015/2120 EU rendelet szabályait vizsgálva. Az ítélet azt vizsgálta, hogy a magyarországi internet-hozzáférési díjcsomagok sértik-e a végfelhasználók jogait és a hálózatsemlegesség elvét.
Az ügy középpontjában az olyan, mobilinternetet biztosító, ún. „nullás” díjcsomagok álltak, amelyekben bizonyos alkalmazások használatával generált adatforgalomért a szolgáltató nem számított fel díjat. A jellemzően közkedvelt közösségi média és online zenehallgatási applikációkra vonatkozóan tehát az ügyfelek kedvezményes hozzáférést kaptak olyan módon, hogy még a díjcsomagjuk szerinti adatforgalmuk felhasználását követően is hozzáférhettek és böngészhettek a szolgáltató által előnyben részesített bizonyos alkalmazásokban és szolgáltatásokban. Az ilyen díjcsomagok nagy népszerűségre tettek szert a fogyasztók körében, mégis felmerült, hogy ezek összeegyeztethetetlennek lehetnek az uniós keretszabályozással.
Az EU rendelet alapvető célkitűzéseit preambulumában is rögzíti, amikor kimondja, hogy:
„Biztosítani kell a végfelhasználók számára a jogot, hogy az internet‑hozzáférési szolgáltatásukon keresztül információkhoz és tartalmakhoz hozzáférhessenek, azokat terjeszthessék, továbbá hogy megkülönböztetéstől mentesen vehessenek igénybe és nyújthassanak alkalmazásokat, illetve szolgáltatásokat.”
E körben a legfőbb elvárás a nyílt internet-hozzáférés és a hálózatsemlegesség elveinek megtartása, amelyek akkor érvényesülnek, ha a szolgáltatók nem alkalmaznak megkülönböztető bánásmódót bizonyos alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal szemben és a fogyasztók jogainak védelme is teljesül. Ezen elvek teljesülését az uniós jogalkotó kulcsfontosságúnak tekinti abban, hogy az internet ökoszisztéma továbbra is az innováció mozgatórugójaként működhessen.
Az Európai Bíróság a jelen ügyben tehát éppen azt vizsgálta, hogy melyek azok az internet-hozzáférést biztosító csomagok, amelyek forgalomszabályozási gyakorlatukkal sértik a fogyasztók jogait és korlátozzák a hálózatsemlegesség elvét.
Az uniós keretszabályozásról alapvetően elmondható, hogy észszerű forgalomszabályozást kíván elérni, amely a hálózati erőforrások hatékony felhasználását és az átviteli minőség optimalizálását segíti elő. Ennek megvalósulásához a szolgáltatók átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos forgalomszabályozási intézkedéseket tehetnek, melyeknek nem alapulhatnak kereskedelmi megfontolásokon, hanem azokat kizárólag műszaki követelmények vagy jogi kötelezettségek indokolhatják.
Vizsgálata eredményeképp az Európai Unió Bírósága úgy találta, hogy a „nullás” díjcsomagok összeegyeztethetetlenek a rendeletben előírtakkal. Az ítélet rögzíti, hogy bár önmagában a „nullás” díjcsomag nem feltétlenül kell, hogy korlátozza a fogyasztók jogait és a hálózatsemlegesség elvének érvényesülését, azonban minél nagyobb számú fogyasztó veszi igénybe ezen díjcsomagokat, azok együttes hatásukban annál jelentősebb mértékben korlátozhatják a felhasználók jogainak szabadságát.
Végeredményében a bíróság két okból is jogellenesnek találta az ilyen díjcsomagok alkalmazását:
- Egyrészt a nyílt internet-hozzáférés elvének megsértése miatt azért, mert a végfelhasználók jogainak gyakorlását sérti az, ha a megvásárolt adatmennyiség felhasználását követően, a „nullás díjszabásban” nem szereplő alkalmazások kapcsán a szolgáltató blokkoló vagy lassító intézkedéseket alkalmaz.
- Másrészt pedig az internet-semlegesség elvének megsértése miatt azért, mert az említett blokkoló vagy lassító intézkedések nem objektív műszaki vagy jogi követelményeken, hanem kereskedelmi megfontolásokon alapulnak.
Bár az Európai Bíróság ítélete kifejezetten a hálózatsemlegesség elve kapcsán vizsgálta a kérdéses díjcsomagokat, azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az ilyen díjcsomagok akár versenykorlátozó hatásúak is lehetnek, így az ilyen és ehhez hasonló kérdések akár komoly versenyjogi aggályokat is felvethetnek a közeljövőben. A digitális gazdaságban felmerülő versenyjogi kérdésekről irodánk Competition x Compliance blogján további érdekes bejegyzéseket közlünk.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr.Baksa Márk Péter (e-mail: mark.baksa@pwc.com) ügyvédjelölthöz.
A bejegyzés összeállításában közreműködött: Nagy Eszter, gyakornok.