A koronavírussal kapcsolatos felfokozott érdeklődést kihasználva az elmúlt két évben több vállalkozás is a terméke vélt vagy valós, Coviddal kapcsolatos hatására épített reklámkampányt. A GVH kiemelt figyelemmel vizsgálta ezeket a kereskedelmi gyakorlatokat, és néhány esetben precedensértékű határozatot hozott. Ezek sorába tartozik a legutóbb közzétett fogyasztóvédelmi döntés, melyben egy étrendkiegészítő-reklám által a fogyasztók felé megjelenített összüzenet igazoltságát vizsgálták. A döntés egyediségét adja, hogy a GVH kifejezett állítás jogszerűtlenségét nem tudta megállapítani, de a reklám által a hatóság szerint sugallt üzenetre tekintettel a termék gyártóját 15,2 millió forint összegű bírsággal szankcionálta.
Az elmúlt két évben sokat foglalkoztunk már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) „Covid-termékekkel” kapcsolatos joggyakorlatának alakulásával, mely joggyakorlat egy fontos, nyilvánosan megismerhető döntéssel bővült a közelmúltban. A „Co-Vit” néven forgalmazott étrend-kiegészítő termékkel kapcsolatos határozat sajátosságát az adja, hogy a terméket forgalmazó piaci szereplő explicit módon nem tett a GVH által kifogásolható, Covid-dal összefüggő állítást. A hatóság vizsgálata megállapította, hogy a termékkel kapcsolatos egészségre vonatkozó állítások a GVH értékelése szerint összességében nem mutattak az irányadó jogszabályoktól olyan mértékű eltérést, melyet a hatóság szankcionálhatott volna. Akkor mégis miért állapított meg jogsértést és miért bírságolt a hatóság?
A GVH a fogyasztóvédelmi ügyeiben a kereskedelmi gyakorlatok, reklámok ún. “összhatását” is vizsgálja. Ennek keretében a kereskedelmi gyakorlat összhatását annak „tartalmára, vizuális megjelenítésére, esetleges hanghatásaira stb. figyelemmel esetről esetre szükséges vizsgálni”. Az összhatás-vizsgálat eredményeként egyes esetekben – mint ez a Co-Vit ügyében is történt – olyan állítások miatt marasztalja el a GVH a piaci szereplőket, amelyek ugyan explicit módon nem hangoznak el a vizsgált kereskedelmi gyakorlat során, azonban a hatóság megítélése szerint a kereskedelmi gyakorlat jelentésrétegei között implicit módon jelen vannak, például a vizuális megjelenítésből vagy az esetleges hanghatásokból eredően.
A Co-Vit ügyében a GVH megállapította, hogy a termék forgalmazója „a vizsgált időszakban olyan kereskedelmi kommunikációt alkalmazott, amely összhatásában egyértelműen a koronavírussal hozza összefüggésbe a termékét”.
A GVH többek között kifogásolta azt, hogy a Co-Vit terméknév a beszélt nyelvben hangalakjában hasonlít a „Covid” szóra, valamint azt, hogy a termék egyik reklámvideójában elhangzott a „Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!” felhívás, melynek második fordulata a kormányzati pandémiás kommunikációnak is fontos eleme volt, így alkalmas arra, hogy a terméket a Covid-dal összefüggésbe hozza. A GVH értelmezése szerint többek között a fenti elemek abba az irányba mutatnak, hogy a termék a Covid-fertőzés megelőzésében szerepet játszhat.
A GVH a határozatában konzekvensen a Covid-fertőzés megelőzésére való képesség tudományos igazolásának hiányát rója fel a forgalmazónak. Releváns szakmai kérdésként merül fel, hogy amennyiben a Covid-fertőzés megelőzésére való képesség igazolható lett volna, alkalmazható lett-e volna a Covid-fertőzés megelőzésére való képesség állítása a termék vonatkozásában? Az étrend-kiegészítők ugyanis élelmiszernek minősülnek, melyekről – a gyógyszerekkel ellentétben – gyógyhatás nem állítható. Gyógyhatásnak minősül a GVH gyakorlata alapján a betegség megelőzésére vonatkozó hatásállítás is. A GVH-határozat egy bekezdés erejéig bemutatja a fenti gondolatmenetet (miszerint a Covid-fertőzés megelőzésére való képesség gyógyhatásállításnak minősül és így, ha megvalósul, igazolhatóságtól függetlenül jogsértő), azonban a döntés többi részében (a gyógyhatás-állításra vonatkozó érvelésének némileg ellentmondva) a bizonyítottságot kéri részletesen számon az eljárás alá vont vállalkozáson és a döntés rendelkező része is „a tudományos igazolást” hiányolja a kereskedelmi gyakorlat állításként értelmezett összhatása mögül.
A GVH határozatait és a közelmúltban közzétett közleményeit elemezve megállapítható, hogy a hatóság kiemelt figyelmet fordít a Covid-dal összefüggésbe hozható termékek fogyasztóvédelmi megfelelőségének ellenőrzésére, és ebben a körben nem csak a kereskedelmi kommunikáció explicit állításait, hanem a kereskedelmi gyakorlatok összhatását is értékeli. Étrend-kiegészítő termékek forgalomba hozatalát megelőzően, valamint új kereskedelmi kommunikáció kialakításakor a versenyjogi megfelelés előzetes biztosítása a vállalkozásnak nem csak jogi kötelezettsége, hanem – mint azt a bírságot tartalmazó több közzétett döntés is alátámasztja – jól felfogott érdeke is.
A fentiek nem minősülnek konkrét ügyben adott jogi tanácsnak. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, forduljon dr. Matits Kornél (e-mail: kornel.matits@pwc.com és dr. Zalai Péter LL.M (e-mail: peter.zalai@pwc.com) ügyvédekhez.