AI a foglalkoztatásban jogi szemmel – Algoritmikus döntések, emberi szabályok

Képzésünk kifejezetten a foglalkoztatással és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megfelelési feladatokra, kihívásokra, új jogi trendekre fókuszál. Megközelítésünk gyakorlatias, napi munkánk során szerzett tapasztalatokon alapul. Ennek megfelelően a témát komplex módon közelítjük meg, kitérve a HR területen jelenleg használt tipikus mesterséges intelligencia megoldások jogi vetületeire, a kapcsolódó adatvagyon-gazdálkodási, adatkezelési és felelősségi kérdésekre egyaránt. Foglalkozunk az MI…

Átlátható MI-rendszerek: A mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó tájékoztatás követelményei

A mesterséges intelligencia rendszerek (a továbbiakban: MI-rendszerek) egyre több szolgáltatásba és termékbe kerülnek valamilyen formában – gyakran az avatatlan szem számára észrevétlenül – beépítésre. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 számú, a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (a továbbiakban: MI Rendelet) alapelvi szintű követelménye a transzparencia, azaz, hogy az alkalmazó átlátható módon tájékoztassa a…

Digitális labirintus, avagy összefüggések a platformjog és az adatvédelem között a DSA – DMA – GDPR metszetben – II. rész

A cikksorozat első része a GDPR és a DSA közötti egyes kapcsolódási pontokat vizsgálta meg, jelen írás pedig a GDPR és a DMA közötti metszeteket elemzi. A cikksorozat első része itt olvasható. II. A GDPR és a DMA Az előző fejezetben tárgyalt, DSA-GDPR közötti összefüggéseket elemző iránymutatás mellett az Európai Bizottság („EB”) az EDPB-vel közösen októberben…

Digitális labirintus, avagy összefüggések a platformjog és az adatvédelem között a DSA – DMA – GDPR metszetben – I. rész

Hogyan fonódik össze a platformjog  és az adatvédelem  az uniós digitális szabályozási környezetben? A DSA, a DMA és a GDPR nem külön világok: a gyakorlatban együtt alakítják az online platformok működését. A cikksorozatunk első része a DSA és a GDPR metszéspontjait járja körül, az EDPB friss iránymutatására is támaszkodva. Érdemes elmélyülni a digitális labirintusban. A…

Tanulságok a GDPR és az E-kereskedelmi irányelv kapcsán egy bírósági ítélet tükrében

Az Európai Unió Bírósága egy nemrég hozott ítéletében[1] az online piactér üzemeltetőinek a GDPR[2] 9. cikke szerinti különleges adatok kezelésével kapcsolatosan fennálló kötelezettségeit, valamint a GDPR és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv[3] (E-kereskedelmi irányelv) viszonyát vizsgálta. Ítéletében az Európai Unió Bírósága jelentős kötelezettségeket rögzített az online piactereket üzemeltető gazdasági szereplők számára, a GDPR-E-kereskedelmi irányelv viszonyában…

Az adatok lázadása, avagy AI és privacy – III. rész

„A mesterséges intelligencia alkalmazása új szintre emeli az adatvédelmi kihívásokat. Az MI Rendelet és a GDPR együttes értelmezése alapján az érintettek jogainak biztosítása nem csupán jogi, hanem technológiai és kommunikációs feladat is.” A cikksorozat első és második részében alapvetően a mesterséges intelligencia tanításával kapcsolatos egyes adatvédelmi jogi kihívásokat jártuk körül. Az utolsó, harmadik részben pedig egy későbbi fázist, az élesüzemi…

Az adatok lázadása, avagy AI és privacy – I. rész

„A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges adatkezelés során egyre hangsúlyosabbá válik a black box jelenség, amely nemcsak az MI működésének átláthatóságát, hanem a jogszerű adatkezelés biztosításának a kérdését is felveti. A probléma különösen az adatvédelmi szabályozás – így a GDPR és az MI Rendelet – fényében válik kritikussá, hiszen az átláthatóság, a célhoz kötöttség és a…

Itt az új e-TB kiskönyv: digitális innováció vagy adatvédelmi kihívás?

A társadalombiztosítás rendszerében a TB-kiskönyv évtizedeken át megszokott papíralapú dokumentumnak számított, azonban 2026. január 1-jétől ebben a formájában megszűnik, és helyét az e-TB kiskönyv veszi át, amely egy egységes elektronikus nyilvántartás lesz. A változás jogalkotói célja a bürokrácia és a vállalkozások adminisztratív terheinek enyhítése, valamint a korszerű, célhoz kötött és teljes körű adatelérés biztosítása. Jelenleg…

A mesterséges intelligencia és az adatvédelem kapcsolata: az EDPB 28/2024. számú véleménye

A mesterséges intelligencia (MI) előtörése amellett, hogy innovációt valósít meg a tudományban, gazdaságban és a társadalom egészében, alapvető jogainkra, különösen a személyes adataink védelméhez való jogunkra is jelentős hatást gyakorol. Ahogy azt nemrégiben öt ország – Ausztrália, Franciaország, Dél-Korea, Írország és az Egyesült Királyság – adatvédelmi hatóságai is megerősítették, az MI a diszkrimináció, a félretájékoztatás…

Alkalmassági dilemmák

A 2023. évi CIX. törvény alapján a munka törvénykönyve és a munkavédelmi törvény 2024 szeptemberétől megszüntette az általános kötelezettséget, hogy a munkáltatók a munkavállalókat munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldjék. A jogszabályban előírt munkakörökön kívül a munkaköri alkalmassági vizsgálat tehát opcionálissá vált. Maradt viszont azt a szabály, hogy mindkét esetben – tehát jogszabály előírása alapján vagy ha…