Online platformok szerzői jogi felelőssége – ítélet a Youtube & Cyando egyesített ügyekben

Hosszú várakozást követően 2021. június 22. napján kihirdetésre került az Európai Unió Bíróságának a C-682/18. sz. Youtube és a C-683/18. sz. Cyando egyesített ügyekben hozott ítélete. Habár az ítélethozatal egyes kritikák szerint megkésett, hiszen a Digitális Egységes Piac Irányelv 2021. június 7. napján történő hatálybalépésével a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv, az elektronikus kereskedelemről szóló…

Újabb támpontot adott az Európai Unió Bíróság az adójogi szankciók megfelelőségének vizsgálatához

Az Európai Unió Bírósága („EuB” vagy „Bíróság”) újabb döntést hozott az adóhatóságok által alkalmazható szankciók megfelelőségével kapcsolatban. A C-935/19. számú, Grupa Warzywna-ügyben hozott ítéletében a Bíróság hangsúlyozza: a vonatkozó nemzeti szabályokat olyan módon kell kialakítani, hogy azok lehetővé tegyék az adóhatóság számára a szankció összegének az ügy körülményeihez való igazítását. Az ügy tényállásának kiindulópontját a…

Meddig ér el egy tagállami adatvédelmi hatóság keze?

Az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa a múlt héten a Facebook Ireland Ltd, Facebook Inc. és Facebook Belgium BVBA kontra Gegevensbeschermingsautoriteit (belga adatvédelmi hatóság) alapeljárásban kezdeményezett előzetes döntéshozatal iránti kérelem kapcsán hozott ítéletében több olyan kérdésben is állást foglalt, amelyek alapvetően meghatározzák a tagállamok adatvédelmi hatóságainak mozgásterét és ezáltal az adatvédelmi szabályokat sértő határon átnyúló adatkezelésekkel…

Eltérő késedelmi kamatok az adóeljárásokban – alaptörvény-ellenes?

Az Alkotmánybíróság vizsgálta az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) 196-197. §-ai alaptörvény-ellenességét. A 3040/2021. (II. 19.) AB határozat fókuszában az állt, hogy alaptörvényes-e az, hogy az Art. eltérően határozza meg a késedelmi kamat mértékét attól függően, hogy a késedelem belső jogi vagy uniós jogi jogszabálysértésből ered. Az alkotmányjogi panasz indítványozója szerint diszkriminatívak…

Újabb fontos ítélet a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárásokban

Példátlan gyorsasággal döntött az EUB a Pécsi Törvényszék által előterjesztett C-507/20. számú előzetes döntéshozatali kérdésben. A döntés értelmében a követelés végleges behajthatatlanná válásától számítjuk az elévülést, szemben a NAV eddigi álláspontjával. Eddig az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná vált, úgy az erre jutó adóalap csökkentési lehetőséggel az ügylet eredeti teljesítésétől számított elévülési időn…

A behajthatatlan követelések áfájához kapcsolódó elévülés – Európai Bíróság előtt a magyar gyakorlat

Az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná válik, úgy az erre jutó áfa-alap csökkentési lehetőséggel az eredeti teljesítéstől számított elévülési időn belül lehet élni. Tehát az adóhatóság az általános elévülési szabályokat (adómegállapításhoz való jog elévülése) alkalmazza ezekre az esetekre is. Ezen adóhatósági gyakorlat eredményeként azonban, ha a teljesítés és a behajthatatlanság megállapítása között akár…

Újabb döntéseiben korrigálta az áfa-levonási joggal kapcsolatos magyar ítélkezési és adóhatósági gyakorlatot az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata egységes és változatlan az áfa levonási jog adóhatóság általi visszautasíthatósága tekintetében, a magyar ítélkezési gyakorlat ennek nem teljes egészében felel meg. Az Európai Unió Bírósága („EUB”) 2020. szeptember 3. napján közzétett végzései közül kettő olyan eljárásban született, ahol az előzetes döntéshozatalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezdeményezte. Mindkét…

Nyílt internet és hálózatsemlegesség Magyarországon – Iránymutató döntést hozott az Európai Bíróság

A mobiltelefon-előfizetésem sértheti az internet-semlegesség elvét? Az Európai Bíróság egyik legfrissebb döntésében éppen ezt a kérdést értelmezte a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2015/2120 EU rendelet szabályait vizsgálva. Az ítélet azt vizsgálta, hogy a magyarországi internet-hozzáférési díjcsomagok sértik-e a végfelhasználók jogait és a hálózatsemlegesség elvét. Az ügy középpontjában az olyan, mobilinternetet biztosító, ún. „nullás”…

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének időbeli hatályáról

A magyar peres és közigazgatási ügyekben gyakran merül fel érvként, hogy az EuB ítélete az ügy tényállásához képest mikor született. Ezek az érvek azonban nem alaposak, hiszen a visszamenőleges értelmezés alapján az EuB döntését valamennyi esetben követni kell.  Az Európai Unió Bíróságának („EuB” vagy „Bíróság”) több, előzetes döntéshozatali kérelem tárgyában hozott döntésében megerősítésre került, hogy…