Eltérő késedelmi kamatok az adóeljárásokban – alaptörvény-ellenes?

Az Alkotmánybíróság vizsgálta az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) 196-197. §-ai alaptörvény-ellenességét. A 3040/2021. (II. 19.) AB határozat fókuszában az állt, hogy alaptörvényes-e az, hogy az Art. eltérően határozza meg a késedelmi kamat mértékét attól függően, hogy a késedelem belső jogi vagy uniós jogi jogszabálysértésből ered. Az alkotmányjogi panasz indítványozója szerint diszkriminatívak…

Újabb fontos ítélet a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárásokban

Példátlan gyorsasággal döntött az EUB a Pécsi Törvényszék által előterjesztett C-507/20. számú előzetes döntéshozatali kérdésben. A döntés értelmében a követelés végleges behajthatatlanná válásától számítjuk az elévülést, szemben a NAV eddigi álláspontjával. Eddig az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná vált, úgy az erre jutó adóalap csökkentési lehetőséggel az ügylet eredeti teljesítésétől számított elévülési időn…

A behajthatatlan követelések áfájához kapcsolódó elévülés – Európai Bíróság előtt a magyar gyakorlat

Az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná válik, úgy az erre jutó áfa-alap csökkentési lehetőséggel az eredeti teljesítéstől számított elévülési időn belül lehet élni. Tehát az adóhatóság az általános elévülési szabályokat (adómegállapításhoz való jog elévülése) alkalmazza ezekre az esetekre is. Ezen adóhatósági gyakorlat eredményeként azonban, ha a teljesítés és a behajthatatlanság megállapítása között akár…

Újabb döntéseiben korrigálta az áfa-levonási joggal kapcsolatos magyar ítélkezési és adóhatósági gyakorlatot az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata egységes és változatlan az áfa levonási jog adóhatóság általi visszautasíthatósága tekintetében, a magyar ítélkezési gyakorlat ennek nem teljes egészében felel meg. Az Európai Unió Bírósága („EUB”) 2020. szeptember 3. napján közzétett végzései közül kettő olyan eljárásban született, ahol az előzetes döntéshozatalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezdeményezte. Mindkét…

Nyílt internet és hálózatsemlegesség Magyarországon – Iránymutató döntést hozott az Európai Bíróság

A mobiltelefon-előfizetésem sértheti az internet-semlegesség elvét? Az Európai Bíróság egyik legfrissebb döntésében éppen ezt a kérdést értelmezte a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2015/2120 EU rendelet szabályait vizsgálva. Az ítélet azt vizsgálta, hogy a magyarországi internet-hozzáférési díjcsomagok sértik-e a végfelhasználók jogait és a hálózatsemlegesség elvét. Az ügy középpontjában az olyan, mobilinternetet biztosító, ún. „nullás”…

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének időbeli hatályáról

A magyar peres és közigazgatási ügyekben gyakran merül fel érvként, hogy az EuB ítélete az ügy tényállásához képest mikor született. Ezek az érvek azonban nem alaposak, hiszen a visszamenőleges értelmezés alapján az EuB döntését valamennyi esetben követni kell.  Az Európai Unió Bíróságának („EuB” vagy „Bíróság”) több, előzetes döntéshozatali kérelem tárgyában hozott döntésében megerősítésre került, hogy…

Az áfa levonási jog elévülésének kérdései, kitekintve a behajthatatlan követelésekre

Az Európai Unió Bírósága („Bíróság” vagy „EUB”) 2018. március 21-én hozta nyilvánosságra a C‑533/16. sz. ügyben hozott ítéletét („Volkswagen ítélet”), amely az adólevonás és adóvisszaigénylés jogának keletkezésével és elévülésével kapcsolatban foglalt állást. A tényállás szerint a Hella cégcsoportba tartozó társaságok („Hella társaságok”) szlovák teljesítési hellyel értékesítettek személygépkocsik alkatrészeinek gyártásához szükséges öntőformákat a Volkswagen AG német…

Magyar adózási szabályokról hozott jelentős ítéleteket az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. március 3-án a Vodafone és a Tesco és előzetes döntéshozatali ügyeiben hozott hazai vonatkozású döntést. A döntések jelentős megállapításokat tartalmaznak a távközlési és kiskereskedelmi vállalkozásokra kivetett különadók (az ún. válságadók) kapcsán. Az EUB a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat összeegyeztethetőnek ítélte…