A blockchain technológia jogi vonatkozásai, 2. rész – Az adatkezelő személye

A blockchain-ről szóló cikksorozatunk első részében röviden bemutattuk a blockchain technológia fő működési elveit. Korábbi cikkünkben kitértünk rá, hogy fő funkcióját tekintve a blockchain tulajdonképpen egy sajátos adatbázisként szemlélhető, amely azonban alapjaiban különbözik a hagyományos adatbázisoktól, hiszen a blockchain esetében az adatok, információk nem egy központi szerveren, centralizált hálózaton, hanem teljesen megosztott módon vannak tárolva….

Újabb lépés a digitalizáció útján, módosul az eIDAS rendelet

Az Európai Unió döntéshozó intézményei jelenleg tárgyalják a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („eIDAS rendelet”) átfogó módosítására irányuló javaslatot. Az eIDAS rendelet egységes jogi keretet biztosít az elektronikus azonosítás és elektronikus aláírások Európai Unión belüli elfogadásához, és ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy…

Meddig ér el egy tagállami adatvédelmi hatóság keze?

Az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa a múlt héten a Facebook Ireland Ltd, Facebook Inc. és Facebook Belgium BVBA kontra Gegevensbeschermingsautoriteit (belga adatvédelmi hatóság) alapeljárásban kezdeményezett előzetes döntéshozatal iránti kérelem kapcsán hozott ítéletében több olyan kérdésben is állást foglalt, amelyek alapvetően meghatározzák a tagállamok adatvédelmi hatóságainak mozgásterét és ezáltal az adatvédelmi szabályokat sértő határon átnyúló adatkezelésekkel…

Személyes adatnak minősül-e a WiFi hálózat használata során rögzített adat?

A WiFi hálózat tipikus példája az olyan jelenségeknek, amelyek a mindennapjaink szerves részét képezik, azonban abba, hogy milyen jogi vonatkozásaik vannak, a legtöbb esetben nem gondolunk bele. Ezek közül a jogi szempontok közül az egyik legjelentősebb a hálózaton közölt információk adatvédelmi vetülete. A címben felvetett kérdés megválaszolásához elsőként érdemes tisztázni, hogy a hatályos adatvédelmi szabályozás…

Arcképelemzés rendőri igazoltatás során

2020. május 1. napjával módosult a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény. A módosítás részeként a törvény a rendőrség által az igazoltatás során alkalmazható új módszerként határozza meg az automatizált összehasonlítás igénybevételével történő személyazonosság-megállapítást. Ez tulajdonképpen az érintett lefotózását, majd fényképének egy külön nyilvántartásban tárolt arcprofilokkal történő összevetését és ez alapján való beazonosítását jelenti. Blogbejegyzésünkben…

A Nagy Testvér mint a koronavírus ellenszere, avagy az állampolgárok megfigyelése járvány idején

„Ha az ember titokban akar tartani valamit, önmaga elől is el kell titkolnia” – írta Orwell anno és állítása legalább annyira aktuális napjainkban, mint amikor megfogalmazta. Elegendő, ha arra gondolunk, hogy a 21. század digitalizálódó társadalmában személyes adatainkat ki és mire hivatkozva ismerheti meg. A koronavírus kapcsán különös jelentőségre tett szert egy egyébként is folyamatosan…

Új szabályok az egészségügyi adatok kezelésében

A koronavírus-járvány kirobbanása óta több területen is szembesülünk a minden személyt megillető alapjogok közérdekből történő korlátozásával. Az adatvédelem területén ilyen korlátozásokat rendelt el a 2020. március 16-án kihirdetett, a veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló III. kormányrendelet is a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében. A rendelet mindamellett, hogy módosította az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok…

Munkaügyi iratok kezelése

A közelmúltban hatályba lépett GDPR salátatörvényként emlegetett jogszabály (2019. évi XXXIV. törvény) több mint 80 ágazati törvényt módosít az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében. Ezen módosítások a Munka Törvénykönyvét (Mt.) sem kerülték el, ugyanis rendelkezéseket tartalmaznak a munkaviszonnyal összefüggésben kezelt munkavállalói személyes adatok, illetve a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozóan. Az utóbbi rendelkezés nemcsak…

Változnak a munkavállalók ellenőrzésének szabályai

Kollégánk, dr. Csenterics András ügyvéd, adatvédelmi szakjogász az InfoRádió részére nyilatkozott a közelmúltban elfogadott adatvédelmi tárgyú jogszabálymódosításokról. A gyakorlatban sokszor “GDPR Salátatörvénynek” nevezett törvénymódosítás-csomag számos területet, többek között a munka világát is érinti, ideértve például a munkavállalók ellenőrzésére irányadó szabályokat.

GDPR Salátalevél 1. – Lazultak a kamerás megfigyelés és az elektronikus beléptetés szabályai

A „GDPR Salátatörvényként” is emlegetett, számos magyar jogszabályt az Általános Adatvédelmi Rendelettel összhangban módosító, 2019. április 26-án hatályba lépő rendelkezések a személy- és vagyonvédelmi törvényt (Szvtv.) is jelentősen átírják. A vagyonvédelmi célú adatkezelésekre, ezen belül különösen a kamerás megfigyelésre és az elektronikus beléptetőrendszerre vonatkozóan az Szvtv. tartalmazza a részletes szabályokat. Ezek adatvédelmi szempontból eddig igen…