Szankciók útvesztőjében – A közbeszerzési kartellek buktatói

Vasútépítő kartell, autópálya kartell, egészségügyi kartellek… A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatában rendre találunk olyan versenykorlátozó megállapodásokról szóló ügyeket, amelyek nagy összegű állami eredetű megrendelésekkel kapcsolatosak. Előfordulhat ugyanis, hogy a közbeszerzési eljárások ajánlattevői – akár az ajánlatkérőnek vagy a kiírói oldal egyéb résztvevőinek tudtával, illetve közreműködésével – összejátszanak: előre megállapodnak a nyertes személyében, szándékosan indokolatlanul magas árakat ajánlanak vagy elzárkóznak az ajánlattételtől a másik vállalkozás javára, felosztják egymás között, hogy melyik tendert ki nyerje meg, vagy akár körbenyerést szerveznek. A közbeszerzési kartellekre a GVH különös hangsúlyt fektet, tekintettel arra, hogy azok a versenyhatóság tapasztalatai szerint akár negyven százalékkal is megemelhetik a megrendelések árát. Teljesen mindegy, hogy a közbeszerzés milyen értékű volt, vagy a vállalkozás milyen méretű, ha kartellezett, akkor nagy eséllyel megbírságolják, és a bírság összege akár a teljes vállalatcsoport előző évi árbevételének tizedéig is terjedhet.

Ugyanakkor nem csak a versenyszabályok fenyegető árnya vetül a jogsértőkre. A jogalkotó abbéli szándékának eredményeként, miszerint a közbeszerzési versenykorlátozásokat súlyosabban kell büntetni, mint az „egyszerű” versenysértéseket, a közbeszerzési kartellben résztvevő cégek a versenyjogi szankciók mellett különféle közbeszerzési jogi, büntetőjogi és polgári jogi következményekre is számíthatnak.

Mire lehet számítani?

Ha a kartellező vállalkozások a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat is megsértették, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárása keretében egyéb szankciók mellett akár bírságot is kiszabhat a jogsértő vállalkozással, illetve a jogsértésért közvetlenül felelős természetes személlyel szemben. A bírság összege a közbeszerzési eljárás becsült értékének tíz százalékát, különösen súlyos közbeszerzési jogsértés esetén pedig tizenöt százalékát is elérheti. A versenyhatóság által kiszabott bírságon felül tehát még közbeszerzési oldalon is pénzügyi szankciókra számíthatnak a jogsértő vállalkozások.

Ennél is súlyosabb következmény azonban, hogy a közbeszerzési törvény kizáró oknak minősíti azt, ha egy vállalkozással szemben a GVH kartell miatt bírságot szabott ki. A GVH által közbeszerzési kartellben véglegesen és végrehajtható módon marasztalt és bírsággal sújtott vállalkozás az újabb közbeszerzési eljárásokban való részvételből három évig ki van zárva, azaz közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. Emellett az az eset is kizáró ok alá esik, amikor az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az ajánlattevő adott közbeszerzési eljárásban kartelltilalomba ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha az érintett vállalkozás még az ajánlattétel előtt „bevallja” e magatartást a GVH-nak, és a GVH engedékenységi kérelmére tekintettel a bírságkiszabást mellőzi vele szemben. A kizárásnak megsemmisítő következménye lehet azon kisebb vállalkozások esetében, amelyek árbevételük jelentős részét közbeszerzéseken elnyert megbízásokból realizálják, hiszen a kizárással a legfőbb piacukat és bevételi forrásukat veszíthetik el. Természetesen a kizárás a nagy cégek eredményeit, illetve reputációjukat is fájdalmasan érintheti.

Az állam a közbeszerzési kartellekkel szemben végső megoldásként akár a büntetőjog eszközéhez is nyúlhat. A szankció – a közbeszerzési bírsághoz hasonlóan – itt is vonatkozhat mind a jogsértésért közvetlenül felelős természetes személyre – különösen a társaság ügyvezetőire, alkalmazottaira –, mind magára a jogsértő vállalkozásra is. A Büntető Törvénykönyv alapján szabadságvesztés szabható ki azon természetes személlyel szemben, aki közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza. Ezzel párhuzamosan a vállalkozás mint jogi személy is büntethető különböző intézkedésekkel, például azt a bíróság megszüntetheti, eltilthatja bizonyos tevékenységektől vagy pénzbírsággal is sújthatja. A pénzbírság mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint lehet.

A közjogi szankciók mellett pedig nem feledkezhetünk meg a polgári jogi felelősségről sem: közbeszerzési kartell esetén a kartell tagjaival szemben kártérítési igények terjeszthetők elő, melyek az ajánlatkérőnek az ajánlati árak felverésével okozott káron felül akár bármely további gazdasági szereplőnek, üzletfélnek vagy fogyasztónak a kartellmagatartással összefüggésben okozott valamennyi kárra is kiterjedhet. A károsultak vagyoni kártérítés címén ráadásul nem csupán az egyszeri vagyoncsökkenést, hanem az elmaradt hasznaikat is követelhetik a kartellezőktől. A versenyjogi szabályozás a károsultak jogérvényesítése megkönnyítésének szándékával azt a megdönthető vélelmet állítja fel, hogy a kartellezés kárt okozott, továbbá a kartell az érintett termék vagy szolgáltatás árát tíz százalékos mértékben növelte. E szabályok a bizonyítási terhet megfordítják, így a jogsértő vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a károkozásra, illetve a tízszázalékos áreltérítésre vonatkozó vélelmek nem fedik a valóságot.

Van kiút?

Versenyügyek esetében már előfordult, hogy azokkal párhuzamosan kártérítési per, illetve büntetőeljárás is megindult. Arra azonban, hogy egy közbeszerzési kartell folyományaként mind a négyféle (versenyjogi, közbeszerzési jogi, büntetőjogi és polgári jogi) jogkövetkezményt alkalmazzák, Magyarországon ezidáig még nem volt példa. Mindazonáltal semmi nem zárja ki ennek a lehetőségét. Mivel a megelőzés minden esetben a leghatékonyabb eszköz, a társaságoknak érdemes hangsúlyt fektetniük a versenyjogi és a közbeszerzési jogi megfelelésre (compliance), és jogi tanácsadás igénybevételére abban az esetben, ha közbeszerzéseken kívánnak indulni.

Amennyiben a vállalkozás ügyvezetésében kétségek merülnek fel a közbeszerzési eljárásban tanúsított magatartás jogszerűségével kapcsolatban, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely alapot adhat a GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására, és szeretné a fentebb említett szankciókat elkerülni, úgy az elsődlegesen javasolt tennivalója az, hogy versenyjogi szakértőt keres meg a problémájával, mivel a közbeszerzési és versenyjogi vetülettel is rendelkező kérdések komplex vizsgálatot igényelnek.

A kartellező vállalkozások számára általában elérhető opció lehet az ún. engedékenységi kérelem GVH‑hoz történő benyújtása. Ha a vállalkozás elsőként hozza a GVH tudomására a kartell létét, és értékes bizonyítékot szolgáltat a hatóságnak, akkor a GVH mellőzi a bírság kiszabását. A jogsértés ugyan megállapításra kerül, bírságot viszont nem szabnak ki, ezáltal a vállalkozással szemben a közbeszerzési kizáró ok sem állhat be, hiszen a közbeszerzési törvény feltételei nem teljesülnek maradéktalanul. Ha azonban a vállalkozás csak másodikként, harmadikként, stb. folyamodik engedékenységért, úgy marasztalás és bírságolás esetén a bírság összege vele szemben csupán csökkenthető lesz, de mellőzhető nem, így a közbeszerzési kizárás ez esetben fennáll.

A kizáró okoktól való mentesülés tekintetében a közbeszerzési jog két eszközt biztosít a jogsértőknek: a felmentés és az öntisztázási eljárás lehetőségét. A felmentésről egyedi határozatban a Kormány dönt, azonban csak igen kivételes esetekben alkalmazható, annak elkerülése érdekében, hogy a közbeszerzési eljárással érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős része kizárásra kerüljön adott eljárásban. Az öntisztázási eljárás során pedig a Közbeszerzési Hatóság határozatában mentesítheti a kizáró ok alól a jogsértő vállalkozást, ha az igazolja, hogy a jogsértéssel okozott kárt megtérítette, a hatóságokkal együttműködött, illetve a további jogsértések megelőzésére alkalmas intézkedéseket hozott. Ez utóbbi feltétel akkor teljesül, ha a vállalkozás a versenyjogi és közbeszerzési jogi megfelelés érdekében olyan intézkedéseket hoz, mint például a versenyjogi és közbeszerzési képzés szervezése az alkalmazottaknak, a jogsértésben érintett ügyvezetők cseréje, vagy a jogi megfelelőséget biztosító belső szabályzatok kialakítása.

Végezetül pedig érdemes megjegyezni, hogy a kartellező vállalkozás átszervezése, vagyonának „átmentése” egy másik társaságba, például a leányvállalatába annak érdekében, hogy továbbra is „tiszta lappal” indulhasson a közbeszerzési eljárásokon, kockázatos megoldás lehet. A közbeszerzési törvény ugyanis korlátokat támaszt ennek, például a kizárással érintett eszközök (munkaerő, épületek, gépek, engedélyek, alkalmasság igazolása stb.) más vállalkozásban történő felhasználására nézve. A közbeszerzési jogi előírások megkerülésére irányuló átszervezés törvénybe ütközhet, amely ismételten a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, végezetül pedig bírság és szankciók alkalmazását vonhatja maga után.

A közbeszerzési kartell tehát a vállalati működést hosszú távon is érintő kockázatokat hordoz magában, amelyekre tekintettel javasolt körültekintően, alapos szakmai felkészültséggel kezelni e problémákat.

 

Comp2
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal Versenyjogi csapata

Megosztás