Shadow AI használat – a napi rutin

A mesterséges intelligencia munkahelyi használata már jóval túlmutat a vállalati kereteken. A „shadow AI” terjedése nem csupán adatvédelmi és információbiztonsági kérdés, hanem egyre jelentősebb megfelelőségi, üzleti titokvédelmi és munkajogi kockázatokat is felvet a vállalatok számára.
A cikk a Jogászvilág online felületen jelent meg, 2026. október 28-án.

„A legnagyobb kockázat nem az, amit az AI tud, hanem az, amit a vállalat nem lát.” – Graffiti

A PwC 2026 májusában végzett magyarországi kutatása* a munkahelyi mesterséges intelligencia használatát vizsgálta, ezen belül pedig azt is, hogy mennyire elterjedt az úgynevezett „shadow AI”, vagyis a munkáltató által nem biztosított AI-eszközök használata a munkavégzés során. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a jelenség már nem csupán egy szűk technológiai kör sajátossága, hanem a mindennapi munkavégzés meghatározó részévé vált.

Mit jelent valójában a shadow AI?

Nemzetközi megközelítésben shadow AI-nak azokat a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket tekintik, amelyeket a munkavállalók a munkáltató tudta, jóváhagyása vagy informatikai kontrollja nélkül használnak munkavégzésük során. Ide tartozhatnak az ingyenes generatív AI szolgáltatások, saját előfizetéssel igénybe vett chatbotok vagy bármely olyan alkalmazás, amelyet a vállalat nem vezetett be hivatalosan.

A magyar vállalati gyakorlat ugyanakkor árnyaltabb képet mutat. Sok szervezetnél nem az számít shadow AI-nak, hogy egy eszközt a vállalat vásárolt-e meg, hanem az, hogy annak használata szabályozott, ismert és ellenőrzött-e. Ha például egy munkavállaló saját ChatGPT-, Claude- vagy más AI-előfizetést használ ügyfélanyagok előkészítésére vagy dokumentumok elemzésére, azt a legtöbb compliance- és információbiztonsági szakember már shadow AI használatnak tekinti akkor is, ha a munkavállaló ezt nem titkolja.

A jelenség kialakulásának pragmatikus oka van. Számos munkavállaló nem azért fordul saját AI-eszközökhöz, mert meg akarja kerülni a vállalati szabályokat, hanem mert gyorsabban, hatékonyabban vagy egyáltalán csak így tudja elvégezni a feladatait. A shadow AI használata ezért sok esetben nem tudatos szabályszegés, hanem a rendelkezésre álló vállalati eszközök hiányára vagy korlátozott funkcionalitására adott válasz.

A tiltás önmagában nem működik

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a shadow AI elterjedésének hátterében nem elsősorban a munkavállalók szabálykerülő magatartása áll. Sokkal inkább arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia olyan termelékenységnövelő előnyöket kínál, amelyekről a munkavállalók már nem szívesen mondanak le.

A kutatás szerint a munkájukhoz AI-t használók 67%-a legalább alkalmanként alkalmaz nem vállalati, vagyis saját vagy ingyenes AI-eszközt: 34% rendszeresen, további 33% pedig alkalmanként teszi ezt. Ez arra utal, hogy az AI használata számos munkakörben már alapvető munkaszervezési eszközzé vált, miközben a vállalati szabályozás és infrastruktúra sok esetben nem tartott lépést a munkavállalók AI használatával.

A kizárólag tiltásra épülő megközelítés ilyen esetekben várhatóan nem lesz eredményes. Ha a munkavállalók jelentős része az AI-t a napi feladatainak gyorsabb és jobb elvégzésére használja, akkor a tiltás legfeljebb a láthatóságot csökkenti, magát a használatot azonban nem.

Nem generációs kérdés

A közvélekedéssel ellentétben a shadow AI nem kizárólag a fiatalabb generációkra vonatkozó jelenség. A nem vállalati AI-eszközt rendszeresen vagy alkalmanként használók aránya az életkor emelkedésével nőtt: a 18-29 évesek körében 51%, a 30-39 éveseknél 62%, a 40-49 éveseknél 67%, az 50-59 éveseknél 72%, a 60 év felettieknél pedig 81% volt.

Ez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia használata egyre kevésbé tekinthető életkorhoz kötött technológiai újdonságnak. Sokkal inkább olyan általános eszköz, amelyet a különböző korosztályok eltérő célokra, de hasonló intenzitással alkalmaznak.

Hasonló következtetés vonható le a földrajzi adatokból is: a shadow AI nem budapesti vagy nagyvárosi jelenség. A nem vállalati AI-eszközt rendszeresen vagy alkalmanként használók együttes aránya községekben 68%, városokban 67%, megyei jogú városokban 65%, Budapesten pedig 67% volt. A mindössze 3 százalékpontos különbség azt mutatja, hogy a jelenség településtípustól lényegében függetlenül jelen van.

A valódi kockázat nem az AI használata, hanem az ellenőrizetlen AI használata

Nem vitatott tény, hogy a shadow AI használata számos kockázatot hordoz magában. A vállalatok számára ugyanis nem önmagában az AI jelent a kockázatot, hanem az, ha annak használata ellenőrizetlen környezetben történik.

A nem vállalati AI-eszközt munkára használók 46%-a mindig, 18%-a gyakran mérlegeli az adatvédelmi vagy üzleti kockázatokat a tartalom megadása előtt, ugyanakkor 14% csak néha, 5% ritkán, 8% pedig soha nem teszi ezt.

Érzékenyebb adatokkal kapcsolatos feladatnál 32% anonimizál, 19% összesít vagy általánosít, 30% fiktív példát használ, miközben 25% ilyen esetben egyáltalán nem használ AI-t. A megkérdezettek mindössze 9%-a jelezte, hogy ilyenkor kizárólag vállalati, jóváhagyott eszközt használ.

Különösen problémás lehet, hogy a munkavállalók egy része ugyan tisztában van a kockázatok létezésével, de nem feltétlenül rendelkezik világos iránymutatással arra vonatkozóan, hogyan kellene kezelnie azokat a gyakorlatban. Ez adatvédelmi, üzleti titokvédelmi, szerződéses és akár versenyjogi kockázatokat is eredményezhet.

A szervezeti felkészültség továbbra is alacsony

A kutatás talán legfontosabb üzenete, hogy a munkavállalói AI-használat terjedése gyorsabb, mint a szervezetek alkalmazkodási képessége. A nem vállalati AI-eszközt munkára használók 42%-a szerint nincs ilyen belső irányelv, vagy nem tud róla; 6% csak hallott róla, további 6% pedig tud az irányelv létezéséről, de nem ismeri pontosan. Mindössze 22% mondta azt, hogy van ilyen irányelv, és annak tartalmát jól ismeri, míg 25% szerint a kérdés nem releváns a munkája szempontjából.

Emellett az AI-t használók 86%-a nem vett részt AI-hoz kapcsolódó frissítő képzésen az elmúlt 12 hónapban; csupán 12% számolt be ilyen képzésről, 2% pedig nem emlékezett rá vagy nem tartotta relevánsnak.

Ez azt jelenti, hogy számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg.

A shadow AI valódi veszélye: a kontroll elvesztése

A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett. Míg a hagyományos informatikai rendszerek esetében a vállalat általában pontosan tudja, hogy milyen alkalmazások futnak a szervezetben, ki fér hozzá az adatokhoz és milyen biztonsági intézkedések védik az információkat, addig a shadow AI esetében ezek a kontrollmechanizmusok részben vagy teljesen kiiktatódhatnak.

Az egyik legjelentősebb veszély az adatvesztés és az adatszivárgás kockázata. A munkavállaló gyakran azért fordul külső AI-eszközökhöz, mert azok gyorsabb vagy kényelmesebb megoldást kínálnak, mint a munkáltató által rendelkezésre bocsátott rendszerek. Ennek során azonban szerződések, üzleti tervek, pénzügyi adatok, ügyfélinformációk vagy akár személyes adatok is bekerülhetnek olyan rendszerekbe, amelyek felett a munkáltatónak nincs tényleges ellenőrzése. A vállalat ilyenkor sokszor már azt sem tudja megállapítani, hogy pontosan milyen adatok kerültek megosztásra, milyen célból használták fel azokat, illetve meddig maradnak elérhetők a szolgáltató infrastruktúrájában.

Különösen problémás, hogy a shadow AI közvetlenül veszélyeztetheti az üzleti titok védelmét. Egy vállalat versenyelőnyét gyakran nem a fizikai eszközök, hanem a felhalmozott tudás, az ügyfélkapcsolatok, az árazási modellek, a kutatás-fejlesztési eredmények vagy a stratégiai tervek jelentik. Amikor ilyen információk egy külső AI-rendszerbe kerülnek, a vállalat már nem tudja teljes bizonyossággal garantálni azok bizalmasságát. A probléma nem csupán az adatok esetleges kiszivárgása, hanem az is, hogy a vállalat elveszíti annak képességét, hogy ellenőrizze, ki, mikor és milyen célból fér hozzá ezekhez az információkhoz. Az üzleti titok védelmének egyik alapvető feltétele ugyanis éppen az információ feletti kontroll fenntartása.

A shadow AI ugyanakkor a munkavállalói teljesítmény értékelésével kapcsolatban is új kérdéseket vet fel. A munkáltató a munkaviszony keretében alapvetően a munkavállaló szakértelmét, tudását, elemzőképességét és kreatív teljesítményét kívánja „megvásárolni”. Ha azonban egy jelentés, jogi elemzés, piackutatás vagy prezentáció jelentős részben egy külső AI-rendszer által készül, akkor felmerül a kérdés, hogy a munkáltató valójában kinek a munkájáért fizet? Ez önmagában nem feltétlenül jelent problémát, amennyiben az AI használata transzparens és elfogadott. Ha azonban a munkavállaló saját szellemi teljesítményeként tüntet fel olyan tartalmat, amelyet ténylegesen mesterséges intelligencia állított elő, az könnyen a bizalom megrendüléséhez vezethet, és bizonyos helyzetekben akár a munkáltató megtévesztésének kérdése is felmerülhet.

További kockázat, hogy az AI által előállított eredmények nem minden esetben pontosak. A generatív mesterséges intelligencia rendszerek képesek meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információk előállítására. Ha a munkavállaló megfelelő szakmai kontroll nélkül használja fel ezeket az eredményeket, akkor a hibák bekerülhetnek a szerződésekbe, szakmai anyagokba, ügyféltájékoztatókba vagy akár vezetői döntés-előkészítő dokumentumokba. A kockázatot növeli, hogy a generált szövegek gyakran magas minőségűnek és szakmailag meggyőzőnek tűnnek, ezért a hibák felismerése sokszor nehezebb, mint egy hagyományos emberi tévedés esetében.

A shadow AI használata compliance szempontból is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió MI rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, biztosítaniuk kell a megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy formálisan rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterséges intelligencia rendszereket használnak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek.

A megfelelőségi hiányosságok nem csupán elméleti kockázatot jelentenek. Egy esetleges hatósági vizsgálat során a munkáltatónak bizonyítania kellhet, hogy megfelelő kontrollokat működtetett, oktatta a munkavállalókat és érdemben kezelte az AI használatából eredő kockázatokat. Amennyiben a shadow AI használata ellenőrizetlenül zajlik, úgy nemcsak adatvédelmi vagy információbiztonsági problémák, hanem jelentős pénzügyi és jogi következmények is felmerülhetnek.

A reputációs kockázat legalább ilyen lényeges. Egy vállalat hírneve hosszú évek alatt épül fel, ugyanakkor egyetlen adatkezelési incidens vagy nyilvánosságra kerülő AI-használati probléma rövid idő alatt képes jelentős bizalomvesztést okozni. Az ügyfelek, üzleti partnerek és befektetők egyre érzékenyebbek arra, hogy a vállalatok milyen módon kezelik az adatokat és milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak. Ha kiderül, hogy bizalmas információk ellenőrizetlen AI-rendszerekbe kerültek, az nemcsak jogi, hanem komoly üzleti következményekkel is járhat.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kiberbiztonsági szempontokat sem. A shadow AI használata gyakran együtt jár olyan alkalmazások, böngésző-kiegészítők vagy online szolgáltatások használatával, amelyeket a vállalat informatikai és biztonsági szakemberei nem vizsgáltak meg. Ez új támadási felületeket hozhat létre, növelheti az adathalász támadások sikerességét, illetve megkönnyítheti a rosszindulatú szereplők számára a vállalati rendszerekhez való hozzáférést. Minél több nem ellenőrzött alkalmazás jelenik meg a szervezet működésében, annál nehezebbé válik a biztonsági kockázatok kezelése.

A jövő a kontrollált AI-használaté

A kutatás eredményei alapján a vállalatok előtt álló feladat nem elsősorban a shadow AI felszámolása, hanem annak kontrollált keretek közé terelése. Azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek megfelelő funkcionalitású, jóváhagyott AI-eszközöket biztosítanak, világos szabályokat alkotnak, valamint gyakorlatorientált képzésekkel támogatják a munkavállalóikat.

A shadow AI ugyanis nem átmeneti jelenségnek tűnik, hanem annak a jele, hogy a munkavállalók már ma is a mesterséges intelligenciát tekintik a tudásmunka egyik alapvető eszközének. A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy használják-e az AI-t a munkahelyen, és egyre inkább az, hogy ezt a szervezet mennyire tudatosan, biztonságosan és üzleti szempontból kontrollált módon képes támogatni.

A cikk szerzője dr. Szűcs László ügyvéd, a PwC Legal munkajogi praxisának vezetője – Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda | PwC Legal. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda | PwC Legal a jogászvilág.hu szakmai partnere.

A témában megjelent sajtóközlemény itt olvasható.

*A PwC 2026 májusában végzett online kutatása 2 896, 18 év feletti, internetet használó és online vásárló válaszadó bevonásával készült. A minta nem, életkor és településtípus szerint reprezentatív erre a népességre. A munkahelyi AI-használatra vonatkozó egyes eredmények eltérő almintákon alapulnak.

Megosztás