Online platformok szerzői jogi felelőssége – ítélet a Youtube & Cyando egyesített ügyekben

Hosszú várakozást követően 2021. június 22. napján kihirdetésre került az Európai Unió Bíróságának a C-682/18. sz. Youtube és a C-683/18. sz. Cyando egyesített ügyekben hozott ítélete. Habár az ítélethozatal egyes kritikák szerint megkésett, hiszen a Digitális Egységes Piac Irányelv 2021. június 7. napján történő hatálybalépésével a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv, az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelv által felállított rendszer nagyrészt idejétmúlttá vált, az előzetes döntéshozatali eljárást lezáró ítélet vizsgálata számos tanulsággal járhat, hiszen a Digitális Egységes Piac Irányelv tagállami implementációja nem fog egyik napról a másikra megtörténni.

A C-682/18. sz. Youtube ügyben egy német zenei producer folytat pert a Youtube ellen, míg a C-683/18. sz. Cyando ügyben az Elsevier kiadó perli a Cyando online platform üzemeltetőt. Mindkét német bíróság előtt folyó ügy tárgya bizonyos szerzői jogi oltalom alatt álló műveknek a platform felhasználói által történő jogosulatlan megosztása. A felperesi oldal mindkét ügyben kéri megállapítani magának a platform üzemeltetőjének (tehát a Youtube-nak és a Cyando-nak) a felelősségét is arra hivatkozva, hogy nem léptek fel a jogosulatlan megosztás ellen elég hatékonyan, így közvetett üzemeltetői felelősségük fennáll.

A két tárgyalt jogvitában a német legfelsőbb bíróság számos kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntéshozatalra annak érdekében, hogy a Bíróság pontosítsa az online platformok üzemeltetőinek felelősségét a platformokon azok felhasználói által jogellenesen online elérhetővé tett, szerzői jogi védelem alatt álló műveket illetően. A Bíróság a feltett kérdések megválaszolása során az alapügyek tényállása idején hatályos jogszabályokat vette alapul, így az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések közvetlenül nem érintik a Digitális Egységes Piac Irányelv által bevezetett új rendszert.

A Bíróság elsősorban azt a kérdést vizsgálta, hogy az olyan videómegosztó platformok üzemeltetője, amely platformon a felhasználók védelem alatt álló tartalmakat jogellenesen megoszthatnak, a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítést” végez-e. Az üzemeltető a Bíróság értelmezése szerint akkor valósít meg közvetítést, amikor magatartása következményeinek teljes tudatában, közvetítőként jár el ügyfelei irányában a védelem alatt álló művet tartalmazó, sugárzott műsor hozzáférhetővé tételével, főként olyan esetben, amikor e beavatkozás hiányában ügyfelei elvileg nem tudnák a sugárzott művet élvezni. A Bíróság ebben az összefüggésben kimondja, hogy az ilyen platformok kizárólag akkor végeznek közvetítést, ha a platform puszta rendelkezésre bocsátásán túl tevékenyen közreműködnek a tartalmak nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételében. Ez például már abban az esetben is fennállhat, ha az üzemeltető tudomással bír a jogellenes nyilvánossá tételről és nem törli haladéktalanul a tartalmat.

Másodsorban a Bíróság foglalkozott az online platformok üzemeltetőjének az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által előírt azon védelem alatt álló tartalmakért való felelősségével, amelyeket a felhasználók a platformján keresztül jogellenesen közvetítenek a nyilvánossághoz. A Bíróság véleménye szerint ezen felelősség alóli mentesülés kérdésében annak van döntő jelentősége, hogy az üzemeltető szerepe neutrális (magatartása pusztán technikai, automatikus és passzív jellegű), vagy pedig a megosztás során tevőleges szerepet játszik, hiszen tud a tartalmak jellegéről, ellenőrzi azokat. Előbbi esetben az üzemeltető mentesül a felelősség alól, utóbbi esetben a Bíróság szerint felelőssége egyértelműen megállapítható.

Harmadsorban a Bíróság pontosítja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv értelmében a jogosultak az online platformok üzemeltetőivel szemben ideiglenes intézkedést kérhetnek. A Bíróság ebben a vonatkozásban úgy ítéli meg, hogy az irányelvvel nem ellentétes, ha a szerzői jog jogosultja csak akkor kérhet ideiglenes intézkedést az üzemeltetővel szemben, ha az üzemeltető szolgáltatását harmadik személy a jogosult jogának megsértése céljából vette igénybe, és az üzemeltetőt a bírósági eljárás megindítását megelőzően erről a jogsértésről értesítették, azonban ennek ellenére nem távolította haladéktalanul el a tartalmat a platformról és nem gondoskodott arról, hogy a jogsértésre újból ne kerülhessen sor.

Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében feltett kérdések megválaszolásával az Európai Unió Bírósága nem dönti el a tagállami bíróságok előtt indított jogvitát, azonban a Bíróság által adott válaszok kötik az eljáró nemzeti bíróságokat. A C-682/18. sz. Youtube és a C-683/18. sz. Cyando egyesített ügyekben hozott ítélet elvi jelentőségű a szerzői jogi felelősségi kérdéseket illetően, ahogy már említettük, jelentőségéből nem vesz el a digitális reformcsomag elfogadása sem, hiszem a reformcsomag tagállami implementációja az elkövetkező évek során fokozatosan fog megvalósulni.

dr. Bolvári Ferdinánd ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr.Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.

Megosztás