Mi vár ránk, ha újra be kell menni dolgozni?

Dr.Szűcs László és dr. Zsédely Márta nyilatkozata
Index.hu, 2020. május 25.

Részlet a cikkből:

„Azoknál a munkáltatóknál, ahol a dolgozók nagy része otthoni munkavégzésben vagy állásidőben töltötte az elmúlt két hónapot, a visszarendeződés számos munkáltatói feladatot generál. A PwC jogi szakértőinek összefoglalója szerint bár a munkáltatóknak nem feladatuk, hogy a járványveszélyt a munkavégzés helyén teljes bizonyossággal elhárítsák,

OLYAN KÖTELEZETTSÉGÜK AZÉRT VAN, HOGY ALACSONY SZINTEN TARTSÁK A FERTŐZÉS KOCKÁZATÁT.

Épp ezért a munkáltatónak az irodai visszarendeződés előtt kockázatértékelést kell végeznie, amelyben számba veszi a működéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, és azokat valahogy kezeli.

A kockázatértékelés törvényi kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a munkaügyi hatóság 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki telephelyenként – figyelmeztet Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A kockázatértékelés szerinti ajánlások alapján a munkáltató már egyoldalúan jogosult meghatározni a visszatérés utáni munkafeltételeket.

BEVEZETHET PÉLDÁUL CSÚSZTATOTT MUNKARENDEKET, RUGALMAS MUNKAIDŐT ÉS EGYMÁST NEM FEDŐ MŰSZAKOKAT IS.

Célszerű lehet felmérni, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak biztonságosan a térben, és előírni a dolgozóknak, hogy ha be akarnak jönni az irodába, azt előre jelentsék be. Ami a munkakörnyezetet illeti, munkáltatóként az alábbiak betartásával (amennyiben lehetőségünk van rá) teljesen biztosak lehetünk benne, hogy eleget tettünk a kötelezettségeinknek:

  • biztosítjuk a 1,5 méteres védőtávolságot;
  • az egymással szembeni munkaállomások helyett egymás melletti vagy elfordított munkaállomásokat alakítunk ki;
  • a munkaállomások közé elválasztó falat, plexiüveget vagy egyéb határolót teszünk;
  • a munkaállomások közötti útvonalakat szükség szerint módosítjuk;
  • egyéni tereket jelölünk ki, ahol elsődlegesen az adott munkavállaló tartózkodhat;
  • jelezzük, hogy a közösségi tereket – például az ebédlőt – a munkavállalók csak létszámkorlátozás mellett használhatják; nagyobb helyeken erre akár külön létszámnyilvántartás is vezethető, vagy online foglalási rendszerrel lehet optimalizálni a létszámot;
  • preferáljuk a természetes szellőztetést a közös levegőkeringető rendszerek alkalmazása helyett.

Ha berendelnek, be kell menni

A visszarendeződés fontos előkészítő feladatai közé tartozik a veszélyhelyzet alatt elmaradt foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elvégzése is. Sőt, a krónikus betegséggel küzdő munkavállalók soron kívüli alkalmassági vizsgálata is indokolt lehet, hogy kiderüljön, biztonsággal visszahelyezhetők-e az irodai munkakörnyezetbe – mondta Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Azok számára, akik tartanak a munkahelyükre való visszatéréstől, de nincs valamilyen objektívnek tekinthető okuk arra, hogy továbbra is otthonról dolgozzanak, van egy rossz hírünk.

A MUNKAVÁLLALÓ A FERTŐZÉSTŐL VALÓ FÉLELEMBŐL NEM TAGADHATJA MEG AZ IRODAI MUNKAVÉGZÉST

a PwC szakjogászai szerint. Joga van viszont a munkavállalót arra, hogy a kockázatértékelésben megjelenő védőeszközöket kérjen a munkavégzéshez (ez munkakörtől függően lehet maszk, fertőtlenítő, kesztyűt stb.).

Jön a home office forradalma?

Nem csak az egyes irodák, az irodaházak szerepe is megvan a védekezésben – az ő plusz feladataik közé tartozott az alacsony bejárási arány mellett is a kézfertőtlenítők kihelyezése, a takarítási ciklusok sűrítése, a gépészeti rendszerek átállítása, a légkezelő berendezések és a liftek átprogramozása, a vízhálózat kezelése.

A heteken át teljesen használaton kívüli rendszereket fertőtleníteni is kell, nehogy azokon keresztül terjedjen el valamilyen kór, például a legionáriusbetegség, ami ellen védekezni folyamatos üzemeltetői előírás és feladat egyébként is, az irodaház-üzemeltetőknek már nagy rutinja van benne.”

(…)

 

 

 

Megosztás