Mi lesz a mémekkel? Az Európai Parlament elfogadta az új szerzői jogi irányelvet

Az Európai Parlament múlt héten megszavazta az új szerzői jogi irányelvet, melynek egyik célkitűzése, hogy a szerzői jogi szabályokat a digitális fejlődéshez igazítsa úgy, hogy az minden szerzői jogban érdekelt fél számára előnyöket biztosítson, legyen az a sajtó, oktató, tartalomgyártó vagy felhasználó. Az irányelv azonban rengeteg vitát váltott ki a közelmúltban és a megszavazását követően sokan a mémek betiltásától rettegnek. Megalapozottak ezek az aggodalmak és tényleg tiltja a mémek használatát az irányelv?

I. Az irányelv elfogadása – kétéves felkészülés

Az uniós szerzői jogi reformról szóló irányelvjavaslat elfogadása közel sem zajlott zökkenőmentesen. Az irányelv a politikai döntéshozókat, a szakmabelieket és a felhasználókat egyaránt megosztotta. 2018 szeptemberében ugyan az Európai Parlament elfogadta a szerzői jogi reformtervezetet, az ezt követő trilógus1 során azonban az Európai Unió 11 tagállamának képviselői találták aggályosnak a javaslatot.

Hosszas tárgyalások után, 2019 februárjában az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság megállapodásra jutott a módosításokat illetően és ezt követően kerülhetett sor a már említett márciusi szavazásra. A jogalkotási folyamat zárásaként még hátravan az Európai Tanács általi – formális – jóváhagyás és az ezt követő, hivatalos lapban való kihirdetés. A kihirdetést követően pedig 24 hónap áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat a nemzeti jogukba átültessék.

II. A „hírhedt” 13. cikk. Vagy inkább 17.?

A figyelem középpontjában leginkább a 13. cikkelyként elhíresült rendelkezéscsomag áll. A 13. cikket a jogalkotási eljárás során már átkeresztelték 17. cikkre, de a benne foglalt online tartalommegosztó szolgáltatók (például Facebook, Twitter) részére előírt kötelezettségek továbbra is heves vitákat generálnak. Ezek leegyszerűsítve a következők:

  1. a szolgáltatók kötelesek lesznek felhasználási engedélyeket szerezni a felhasználóik által a rendszerükben megosztott tartalmakra vonatkozóan;
  2. felhasználási engedély hiányában maguk a tartalommegosztó szolgáltatók lesznek felelősek az engedély nélküli nyilvánossághoz közvetítésért, kivéve ha bizonyítják, hogy:
    1. minden tőlük telhetőt megtettek az engedély megszerzése érdekében,
    2. minden tőlük telhetőt megtettek annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák az olyan jogsértő tartalom közzétételét, amelyek szűréséhez a szerzői jog jogosultjai a szükséges információkat a szolgáltató rendelkezésére bocsátották; továbbá minden esetben
    3. a jogosultak megfelelően indokolt értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedtek az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy honlapjaikról történő eltávolítása érdekében, valamint a b) pontnak megfelelően minden tőlük telhetőt megtettek azok jövőbeli feltöltésének megakadályozására.

Ugyan közvetlenül tartalomszűrési kötelezettséget nem írnak elő a rendelkezések, az általuk támasztott nehézségeket előreláthatóan több érintett szolgáltató szűrőprogramok segítségével próbálja majd áthidalni.

III. Tiltott mémek?

A Parlament által elfogadott szöveg azonban egyértelművé teszi, hogy a felhasználók hivatkozhatnak arra, hogy a közzétett tartalom csupán az idézés, kritika, vagy ismertetés céljait szolgálja, illetve, hogy az karikatúrának vagy paródiának minősül.

Ez azt jelenti, hogy a felhasználók által a fenti célokból létrehozott tartalmak – melyek lehetnek mémek is – szabadon felhasználhatók lesznek, tehát semmiképpen sem tiltja ezek felhasználását az irányelv.

IV. Szűrés –  A fürdővízzel a gyereket?

Az új irányelv ugyan nem tiltja a szolgáltatók felhasználói által kreált tartalmak közzétételét, azt nem vitatjuk, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy a szolgáltatók által használt szűrőprogramok az azonosítható és jogvédett részletek felhasználásával készülő tartalmakat automatikusan eltávolítsák. Különösen nagy lehet erre az esély olyan szűrőprogramok esetén, melyek nem elég fejlettek ahhoz, hogy különbséget tegyenek egy esetleges jogsértés vagy szabad felhasználás között.

Jelenleg még megválaszolatlan, de érdekes kérdés, hogy az érintett szolgáltatók milyen eszközökkel próbálnak majd megfelelni az irányelv rendelkezéseinek úgy, hogy közben a felhasználóik véleménynyilvánítása ne legyen indokolatlan korlátozásoknak kitéve. A mémek jövője tehát korántsem egyértelmű.

dr. Sebők Róbert, ügyvédjelölt
TechRelated
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal technológiai jogi blogja

(1) A jogalkotási folyamat azon része, melyben az Európai Parlament, a Bizottság és az Európai Unió Tanácsának egyeztetése zajlik.

Megosztás