Mesterséges intelligencia a sport szolgálatában

Ahogyan azt már egy korábbi bejegyzésünkben is tárgyaltuk, a Mesterséges Intelligencia („MI”) technológiája forradalmasítja nemcsak a mindennapokat, hanem a munkáról és most a sportról alkotott eddigi elképzeléseinket is. A mesterséges intelligenciák figyelnek, tanulnak és fejlődnek. A fejlődésük során adatokat kutatnak, analizálnak és következtetéseket vonnak le azokból.

Az MI fejlődése napjainkra ugyanis nem csak a jogra, hanem a legváltozatosabb szektorokra is hatást gyakorol, úgy, mint a tudományok, az adózás és üzleti élet, vagy a sport. Az MI technológia már a profi sport területén is elengedhetetlennek számít. Ennek a technológiai fejlődésnek kiemelkedő példája a 2020-as tokiói olimpia. A korábbi játékoktól lényegesen megkülönböztette, hogy a versenyek során MI technológiát, robotokat és a sportolókra szerelt érzékelőket alkalmaztak. A sportolók mozgását kamerák és szenzorok alkalmazásával folyamatosan nyomon követték, majd az MI technológia segítségével azokat modellezték, ezzel lehetővé téve az egyes versenyzők mozgáskultúrájának valós idejű megfigyelését. A mesterséges intelligencia ugyanakkor változatos formában úgy mind a versenypályán mind a színfalak mögött fellelhető volt a játékok során, és hatását éreztette egyaránt a versenyzők, a nézők, a szervezés és az üzleti hasznosítás területén is.

De hogyan lehet az MI rendszert a sportszakemberek szolgálatába állítani?

A sportolói teljesítmények növelése csak az edzésmunka optimalizálása és a sportolók egészség prevenciója révén érhető el. A sportolók fizikai kondíciójának feltérképezése és nyomon követése a modern technológia segítségével rendkívül sokféleképpen tud megvalósulni. Az élsportolók esetén elterjedt gyakorlat, hogy az egyes sportolók fizikai paramétereinek alakulását a csuklójukra rögzített okos karkötőkkel követik nyomon, amely eszközök mérik többek között a pulzust, a stressz szintet, az edzések gyakoriságát, illetve az egyes gyakorlatok során elégetett energia mennyiségét. A mért eredményeket az MI rendszer figyeli, rögzíti és adatok formájában tárolja.

Felmerül a kérdés, hogy az adatból, hogyan lesz kézzel fogható eredmény?

Az adatok gyűjtését követően az MI rendszer elemzi azokat és statisztika formájában egységes képet alkot az egyén fizikai állapotáról és fejlődési tendenciáiról. A mesterséges intelligencia ezen túl képes arra is, hogy nem csak egyéni, hanem csapat szinten is elemzéseket és statisztikákat készítsen. Az ilyen adatok birtokában a sportszakemberek képesek olyan edzésterveket kialakítani, amelyek az egyéni, illetve csapat szinten a legoptimálisabb fejlődést teszik lehetővé az egészség megóvása mellett. Korábban az ilyen elemzések elvégzése a sportszakemberek időigényes munkáját követelte meg, amely most annak töredéke alatt elvégezhetővé vált, ráadásul összehasonlíthatatlanul nagyobb és pontosabb adattömeg alapján.

A tengerentúlon például már alkalmazzák a Digital Athlete elnevezésű MI rendszert. Ez a rendszer az NFL-ben (az USA legnagyobb amerikaifutball-szövetsége) játszó játékosokat a felszerelésükbe épített szenzorok segítségével figyeli és modellezi a mozgásukat. A sportolók digitális másolatának virtuális térben történő létrehozásával, valamint gépi tanulás és számítógépes látás segítségével az MI rendszer azonosítja az ütközéseket, és javaslatokat tesz a sérülések csökkentésére, például a sisakkal való érintkezés minimalizálására, így elősegítve a játékosok sérülésének megelőzését.

A sport forradalmasítása tehát már az ajtón kopogtat, de a változás nem csak hatékonyság növekedést, hanem többek között az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés szükségességét is magával hozza.

Az EU-ban a GDPR bevezetésével meglehetősen szigorú adatvédelmi elvárásokat határozott meg a jogalkotó. Az adatvédelmi kötelezettségek kiterjednek minden olyan személyes adatra, amely alapján a természetes személy azonosított vagy azonosítható. A sportolók miért teljesítményei kizárólag rájuk jellemzők, példának okáért a futási vagy dobási képességük, mozgáskultúrájuk vagy pulzus számuk. Egy vagy több ilyen adat alapján tehát az adott sportolót kétséget kizáróan be lehet azonosítani. Ezért az ilyen adatok megismerése, rögzítése vagy feldolgozása adatkezelést valósít meg. A sportolói elemzésekre szolgáló MI rendszert alkalmazó sportszervezetek jellemzően adatkezelői minőségben kötelesek biztosítani a GDPR rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelést, ennek során – többek között – visszatérő kihívást jelent az adatkezelési célok és a megfelelő adatkezelési jogalap azonosítása. A MI rendszerek felhasználását illetően a GDPR-on túl figyelemmel kell majd lenni az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendeletére („MI rendeletre”), amely új szabályrendszert vezet be a szolgáltatókra és felhasználókra nézve egyaránt. Az új rendelet – eltérő szabályozási tárgya miatt – a GDPR szabályaival párhuzamos szabályrendszert hoz létre, így alkalmazása még sokrétűbb odafigyelést igényel majd az egyes szervezetektől.

A MI rendelet többek között előírja, hogy a mesterséges intelligencia rendszereknek – például a sportban már most is alkalmazott MI technológiáknak – milyen átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, mielőtt forgalomba kerülnének.  Az ilyen megfelelőségi kritériumok közé sorolandó a technikai dokumentáció elkészítése, az uniós szerzői jogi előírások tiszteletben tartása, avagy a rendszerhez tartozó felhasználói oktatáshoz készült részletes leírás közzététele.

Az MI rendelet a következő elkülöníthető kockázati kategóriákat határozza meg:

  • A jogalkotó szerint „Elfogadhatatlan kockázatot” jelentő MI rendszerek alkalmazása tiltott. Ennek megfelelően nem alkalmazható többek között a magatartási manipuláció, az arckép nem célzott lekérdezése az internetről vagy megfigyelő kamerákról, érzelemfelismerés a munkahelyi környezetben és oktatási intézményben, illetve a társadalmi pontozás és az érzékeny adatok biometrikus kategorizálása is.
  • Nagy kockázatú” az az MI rendszer, amely alkalmas a biztonság vagy az alapvető jogok negatív befolyásolására. Az ilyen rendszerek forgalomba hozatala szigorúbb adatvédelemhez, tájékoztatáshoz és emberi felügyelet alkalmazásához kötött.
  • A „Korlátozott kockázatú” MI rendszerek közé tartoznak pl. a kép- és hang- illetve videofelvételeket létrehozó vagy módosító rendszerek (pl: „blurring rendszerek”). Ezen csoport szabályrendszere lazább, így olyan átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy objektív döntést hozzanak, hogy kívánják-e az adott rendszert igénybe venni.
  • A „Minimális kockázatú” MI rendszerek (pl: egy spam szűrő egy levelező rendszerben) tekintetében a rendelet nem ír elő külön kötelezettségeket

A GDPR és az MI rendelet párhuzamos szabályozására jó példa, hogy amennyiben egy MI rendszer alkalmazása személyes adatok kezelésével jár, úgy elmondható, hogy adatvédelmi értelemben kötelezettségek fogják az azt használó szervezetet terhelni, függetlenül az MI rendszer besorolási kategóriájától. Az érintett felhasználónak ugyanis minden adatkezelés során át kell látnia, hogy mely személyes adatait, ki és milyen célból, illetve milyen jog alapján kezeli. Amennyiben tehát bármely sportszervezet akár az MI segítésével, akár azt mellőzve fel szeretné térképezni sportolói fizikai állapotát rendszeresített mérések során, abban az esetben a megfelelő adatkezelési tájékoztató, valamint a hozzá kapcsolódó szükséges dokumentáció hiányában az érintett hatóság akár jelentős összegű bírságot is kiszabhat a szervezettel szemben.

Az EU-ban MI rendszert működtető vállalkozások, az MI rendeletben foglaltak megsértése esetén szintén bírsággal sújthatóak, amelynek összege elérheti akár a 35 millió eurós vagy a társaság előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 7 %-át kitevő közigazgatási bírság összeget egyes súlyos jogsértések esetén.

A fentieken túl az Európai Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói decemberben ideiglenes megállapodásra jutottak, melynek keretében többek között az MI rendelet szerinti „szabályzó tesztkörnyezetet” is pontosították. Ennek megfelelően a mesterséges intelligencia rendszerek valós környezetben történő tesztelését – annak tényleges forgalomba hozatalát megelőzően – lehetővé kell tenni. A MI rendelet várhatóan ugyan csak kb. 2 év múlva lép hatályba, de az MI technológiát alkalmazni kívánó szervezetek részéről már most indokolt az arra való felkészülés megkezdése a komplex szabályozás és a terület újszerűsége miatt.

Összegezve, az MI technológia a sport olyan, eddig zárt ajtóit nyithatja meg, amelyek napjainkig elérhetetlenek voltak a sportszervezetek számára. Az MI-technológia – számos egyéb előnye mellett – képes olyan optimalizált edzésprogramot kialakítani, amelynek alkalmazásával elérhetővé válik a sportolók, vagy akár egész csapatok kiemelkedő hatékonyságú fizikai fejlesztése és egészség prevenciója. A dinamikusan változó jogszabályi környezetben ugyanakkor ennek jogszerű megvalósítása mind adatvédelmi, mind az érkező MI szabályozás szempontjából kihívások elé állítja majd a sportszervezeteket.

Ezzel a kihívással érdemes lesz szembenézni a realizálható előnyök jelentős volta miatt. Itt is igaz a régi mondás: aki kimarad, lemarad.

Hock Ernő, ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.

 

 

 

 

 

 

 

Megosztás