A gazdasági élet szereplői számára bevett gyakorlat, hogy az őket érintő közigazgatási eljárásokba jogi képviselőt vonnak be. Ha az ügyfélnek jogi képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az ügy iratait a hatóság a jogi képviselő részére köteles megküldeni. A hatósági iratok közlésének kiemelt jelentősége van (hiszen például a jogorvoslatra nyitva álló határidő is ettől az időponttól kezdődik), így felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a fenti szabályok ellenére az iratok megküldése az ügyfélnek történik. Milyen jogkövetkezmény fűződik a hatóság esetleges hibájához, miként érinti ez az ügyfél jogérvényesítési lehetőségeit?
A fenti problémát hivatott rendezni a Kúria 1/2019. KMJE számú jogegységi határozata: a Kúria álláspontja szerint a jogi képviselővel való eljárásban az ügyfél részére történő kézbesítéshez főszabály szerint joghatály nem fűződik, a jogorvoslatra nyitva álló határidő pedig csak akkor kezdődik meg, ha az ügyfél a határozat tartalmáról a nem szabályos kézbesítés révén vagy egyéb módon tudomást szerez. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben is biztosítani kell az ügyfél garanciális jogainak védelmét, a bíróság mindig a konkrét tényállás függvényében vizsgálhatja, hogy a joghatályos közlés elmaradása milyen módon hatott ki az ügy érdemére, érintette-e az ügyfél jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét.
A jogorvoslatra nyitva álló határidő kapcsán meg kell jegyezni, hogy ha a hatósági döntés elleni kereset benyújtása a szabályszerű kézbesítés hiánya ellenére megtörtént, az eljáró bíróságnak nyilatkoztatnia kell az ügyfél jogi képviselőjét arról, hogy mikor értesült a határozat kézbesítéséről, azt részére mikor adta át ügyfele. Ezek alapján tud ugyanis állást foglalni a bíróság abban a kérdésben, hogy a keresetlevél benyújtására határidőben került-e sor. Fontos tanulság, hogy a jogi képviselőnek célszerű feltüntetnie a szabálytalan közlés tényét, az ügyfél általi átvétel időpontját, valamint a határozat jogi képviselő részére történő átadásának napját, az ezekre történő hivatkozás ugyanis a keresetlevél határidőn túli benyújtása esetén igazolási kérelem alapjául szolgálhat.
A Kúria döntése az elektronikus ügyintézés elterjedésével még nagyobb jelentőséget kaphat, hiszen gyakran előfordul, hogy a hatóságok a döntést nem az ügyfél jogi képviselőjének, hanem adott esetben az ügyfél, sőt, az ügyfél adóhatóságnál nyilvántartott könyvelőjének elektronikus tárhelyére küldik meg, így az ügyfél jogi képviselője a dokumentumról csak később értesül.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Várszegi Zoltán (e-mail: zoltan.varszegi@pwc.com) ügyvédekhez, vagy dr. Lontai Bence (e-mail: bence.lontai@pwc.com) ügyvédjelölthöz.