Számos versenyjogi újdonságot hoz az Országgyűlés őszi jogalkotása, és különösen a fúziós eljárások területén jelentek meg olyan törvénymódosítások, amelyek a digitális piacok megítélésében adhatnak korszerű eszközöket a Gazdasági Versenyhivatal kezébe. A módosítások egyúttal tovább erősítik a magyar fúziókontroll szabályozás hatékonyságát, amikor számos startup befektetést mentesítenek a fúziós bejelentési kötelezettség alól. Blogbejegyzésünkben röviden összegezzük ezeket az újdonságokat és a várható következményeit a vállalkozásokra nézve.

1, Állami tulajdonú tőkealapok startup-befektetéseinek mentesülése

2021. szeptember 30. napjával hatályba lépett a versenytörvény új 25/B.§-a, amelynek értelmében nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak azt az összefonódást, amely révén közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatással megvalósuló tőkebefektetése következtében közös irányítási jogokat szerez egy vállalkozásban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot.

A törvénymódosítás hátterében az állami tulajdonú tőkealapok által megvalósított illetve tervezett, nagy számú startup-befektetések álltak.

A GVH ezen a területen tapasztalt eddigi gyakorlatában egyetlen esetben sem azonosított olyan piaci hatásokat, amely akár csak érdemi eljárás lefolytatását indokolták volna. Erre tekintettel az új szabályozás mellőzhetőnek rendeli a GVH előzetes bevonását, és csupán azt írja elő a vállalkozások számára, hogy az összefonódásról annak végrehajtását követően tájékoztassák a versenyhivatalt.

A módosítás jelentős könnyítés, hiszen az állami érintettségű startup befektetések a GVH 2019-2020. évi fúziós eljárásainak 15%-át meghaladó részét tették ki, valamint egybevág a GVH hatékony fúziós engedélyezési gyakorlatával, amelynek keretében egyébként a versenyhivatal az érdemi piaci hatásokkal nem bíró összefonódások átlagos ügyintézési ideje immár 4 munkanapra csökkent.

Fontos azonban kiemelni, hogy a mentesítés nem szünteti meg a versenyhivatali kontrollt az érintett fúziók vonatkozásában, így különösen figyelemmel kell lenni a következőkre:

• A mentesség kizárólag közös irányítási jogok szerzése esetére, egymilliárd forintot el nem érő árbevételű céltársaság vonatkozásában alkalmazható. A bejelentési kötelezettség körében mind az árbevételi adatok, mind az irányítási viszonyok részletes vizsgálata tehát változatlanul elengedhetetlen.
• A mentességgel érintett fúziók esetében a GVH-t tájékoztatni kell a végrehajtott összefonódásról, melyet követően a versenyhivatal 6 hónapon belül jogosult az összefonódás vizsgálatát kezdeményezni. Egy ilyen vizsgálat során a versenyhivatal utóbb is feltételhez kötheti, vagy akár meg is tilthatja az összefonódást, így a versenyhatások előzetes elemzése is indokolt lehet összetett esetekben.
• A mentesség pedig értelemszerűen kizárólag a magyar bejelentési kötelezettség vonatkozásában alkalmazandó, tehát nemzetközi piacokat érintő összefonódás esetén az esetleges uniós vagy egyéb tagállami bejelentési kötelezettség vizsgálata sem elhagyható.
• Lényeges a fentiek szempontjából az uniós állami támogatásokra vonatkozó korlátozások figyelembevétele is.

2, Modern piacelemzési elvek digitális piacok esetében

A fentiek mellett további fúziós jogi újdonságokra is számíthatunk az ősz során, ugyanis már az Országgyűlés tárgysorozatában van a Kormány T/17282 számú törvényjavaslata, amely ugyancsak több ponton módosítja a versenytörvényt.

Jelentős módosításként kerül rögzítésre a digitális piacok versenyhatósági vizsgálati módszertana. Egy ilyen módszertan szükségességét a GVH Fúziós Irodájának vezetője már 2020-ban megjelent tanulmányában is rögzítette, így a módosítás vélhetően a versenyhivatal kezdeményezésére történik. A módosítás értelmében:

„Digitális piacokat érintő összefonódás elbírálásakor vizsgálni kell különösen az érintett vállalkozásoknak a verseny szempontjából releváns adatokhoz való hozzáféréséből, valamint az összefonódásnak az érintett vállalkozások pénzügyi befolyásából, méretelőnyéből, adatok felhalmozására való képességéből és az adathalmazok összeadódásából fakadó, innovációra és versenyre gyakorolt hatását.”

Az új módszertan bár előremutató és megteremti a jogszabályi alapját egyes, digitális piacokon jelentős hatások vizsgálatának, azonban egyúttal számos kérdést is felvet. Az általános megfogalmazásra tekintettel a rendelkezéssel kapcsolatos első alkalmazási gyakorlat kialakulásáig az értelmezési bizonytalanság várhatóan elkerülhetetlen lesz. Érdekes lesz továbbá megfigyelni, hogy a sok esetben határokon átnyúló digitális piacok esetén a GVH gyakorlata az új jogszabályi rendelkezés alapján mennyiben fog egybevágni az uniós és más tagállami versenyhatóságok gyakorlatával.

A rendelkezés segítségével a jogalkotó tehát biztosítani kívánja a megfelelő versenyhatósági kontrollt a digitális piacokon végbemenő, várhatóan egyre jelentősebb piaci hatásokkal járó fúziók átfogó vizsgálata során. Ezek keretében a GVH feladata egy, az adatbázisokból fakadó hatásokat és az innovációra gyakorolt hatásokat is figyelembe vevő, differenciált hatáselemzés lefolytatása lesz.

3, Nyilvános piacdefiníciók

Szintén a Kormány törvényjavaslatában jelent meg egy kisebb, adminisztratív jellegű újdonságnak tűnő rendelkezés is, amely szerint

„a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján évente közzéteszi a […] hatósági bizonyítványban megjelölt összefonódással érintett piacok listáját.”

A rendelkezés gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a magyar fúziós rezsim a jelentős piaci hatásokkal nem járó – a fúziós eljárások többségét adó –  fúziók esetében ún. hatósági bizonyítvány kiadását teszi lehetővé, amely döntési forma esetében a GVH nem hoz nyilvánosságra részletes információkat az összefonódásról, csupán nagyon röviden számol be arról. Ez az eljárásrend teszi lehetővé többek között, hogy az ilyen fúziós eljárások – különösen megfelelő előkészítettség esetén – rendkívül gyorsan, néhány nap alatt lezáruljanak, azonban egyúttal a fúziós ügyek jelentős részében nem ad támpontot a joggyakorlat, illetve a nyilvánosság számára az ügyekben alkalmazott piacdefiníciókkal kapcsolatban.

Fúziós és antitröszt ügyekben azonban egyaránt kiemelten fontos kérdés a releváns piacok meghatározása, hiszen a versenyhivatal ez alapján értékeli egyes megállapodások, illetve összefonódások piaci hatásait, így az ezzel kapcsolatos hatósági gyakorlat megismerhetősége a gyakorlat szempontjából garanciális jelentőségű, jogbiztonsági kérdés. Ezért ígéretes, és a tranzakciók fúziós kezelésében érdemi változást hozhat a fenti változás.

A fentiek nem minősülnek konkrét ügyben adott jogi tanácsnak. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, forduljon dr. Zalai Péter  (e-mail: peter.zalai@pwc.com) és dr. Baksa Márk Péter LL.M (e-mail: mark.baksa@pwc.com) ügyvédekhez.

Forrás:

GVH – Összefonódások (fúziók), mint a gazdasági növekedés lehetséges eszközei

(https://gvh.hu/pfile/file?path=/gvh/kiadvanyok/tematikus-kiadvanyok/Tematikus_kiadvanyok_Fuzios_trendek_210630.pdf1&inline=true)