A videojáték-közvetítések egyes jogi kérdései, avagy mi az az E-sport streaming?

A videojátékok internetes közvetítése napjainkban olyan mértékű bevételt generál, hogy lassan a hagyományos sportműsorokkal is felveszi a versenyt. Cikksorozatunk újabb részében Csenterics András és Török Martin kollégáink ezzel, a streamingként is ismert jelenséggel foglalkoznak. Nem csak játékos lelkületűeknek. A bevételi adatokból kiindulva a videojátékok mára az egyik legfontosabb szabadidős tevékenységgé nőtték ki magukat. Globális piacuk…

Példátlan mértékű NAIH bírság egy jogsértő adatbázis miatt

A napokban megjelent határozatában Magyarországon eddig példátlan mértékű, 100.000.000 Ft összegű adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Rövid összefoglalónk néhány tanulságra hívja fel a figyelmet az eset kapcsán. Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) magyarországi történetében eddig példátlan, 100.000.000 Ft összegű bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Digi…

Mikor jön létre az online szerződés?

A COVID 19 megjelenése a vásárlási szokásainkat is gyökeresen átalakította. A vírusnak köszönhetően számos, korábban internetes jelenléttel nem vagy csak korlátozott mértékben rendelkező üzlet kényszerült rá arra, hogy alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez és online csatornát nyisson vagy az online elérhető szolgáltatás- és termékpalettát jelentősen bővítse. Emiatt az online környezetben történő szerződéskötés kérdései a korábbiaknál is…

Mikrotranzakciós modellek a videojátékok piacán – avagy mi az a loot box és mi vele a gond?

A koronavírus járvány okozta kijárási korlátozások és az ezek miatt keletkező szabadidő nagy valószínűség szerint kifejezetten pozitív hatást gyakorolnak a videojátékok és ehhez kapcsolódóan az ún. e-sportok (vagyis a versenyszerűen, professzionális szinten űzött videojátékok) piacára. Jó példa erre, hogy az egyik ingyenesen letölthető játékra, a Call of Duty: Warzone-ra március 10-i megjelenését követően mindössze négy…

A Nagy Testvér mint a koronavírus ellenszere, avagy az állampolgárok megfigyelése járvány idején

„Ha az ember titokban akar tartani valamit, önmaga elől is el kell titkolnia” – írta Orwell anno és állítása legalább annyira aktuális napjainkban, mint amikor megfogalmazta. Elegendő, ha arra gondolunk, hogy a 21. század digitalizálódó társadalmában személyes adatainkat ki és mire hivatkozva ismerheti meg. A koronavírus kapcsán különös jelentőségre tett szert egy egyébként is folyamatosan…

Megalakult a Digitális Szabadság Munkacsoport

A digitális technológia számos kérdést vet fel az alapjogok érvényesítése kapcsán. Hogyan lehet egyidejűleg garantálni a véleménynyilvánítás szabadságát és az online platformoknak azt a jogát ­ és adott esetben kötelezettségét ­, hogy a felületükön közzétett felhasználói tartalmakkal szemben minimumkövetelményeket állapítsanak meg? Milyen módszerekkel lehet biztosítani a gyermekjogok védelmét az internethasználat során? Milyen tartalmú szabályozással lehet…

„Linkadó” és új szerzői jogi szabályok – Megalapozott a félelem?

Mint azt már korábban megírtuk, az Európai Parlament márciusban megszavazta az új szerzői jogi irányelvet, mely rengeteg vitát váltott ki a közelmúltban. A cenzúrától való félelem mellett leginkább a hiperlinkelés „megadóztatása” állt a figyelem középpontjában és a viták kereszttüzében. I. A sajtókiadványok védelmétől a “linkadóig” Az irányelv alkotói felismerték azt az általánosan elterjedt gyakorlatot, miszerint…

Forintban vagy euróban, azaz hogyan kell feltüntetni az árakat a webáruházban?

Az Európai Unió Geo-blocking rendelete alapján tilos a területi alapú tartalomkorlátozás az e-kereskedelemben. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen hatással van az árakra, illetve a feltüntetendő pénznemre. Az elmúlt évben közel 5,4 millió ember vásárolt legalább egyszer online Magyarországon1, ami azt jelenti, hogy egyre többen fedezik fel az online vásárlás előnyeit, melyek közül megemlíthetjük,…

Munkaügyi iratok kezelése

A közelmúltban hatályba lépett GDPR salátatörvényként emlegetett jogszabály (2019. évi XXXIV. törvény) több mint 80 ágazati törvényt módosít az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében. Ezen módosítások a Munka Törvénykönyvét (Mt.) sem kerülték el, ugyanis rendelkezéseket tartalmaznak a munkaviszonnyal összefüggésben kezelt munkavállalói személyes adatok, illetve a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozóan. Az utóbbi rendelkezés nemcsak…

GDPR Salátalevél 3. – Változnak a hozzájárulás szabályai az egészségügyi adatok kezelése esetén

A 2019. április 26-án hatályba lépett „GDPR Salátatörvény” több ponton módosította az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt („Eüak.”). Az egyik legfontosabb módosítás, hogy megváltoztak az egészségügyi adatok kezelését lehetővé tevő hozzájárulás szabályai. I. A különleges adatok kezelésének alapvető szabályai Az Általános Adatvédelmi Rendelet (más néven…