Milyen tartalommal kössünk bérleti szerződést kereskedelmi ingatlanok esetében? (1. rész) – A bérleti szerződés tárgyának meghatározása

Nagyon fontos kérdés – és talán a COVID-19 világjárvány még jobban rávilágított erre – hogy kereskedelmi ingatlanok esetén milyen szerződéses feltételek szükségesek a biztonságos és kiszámítható bérleti jogviszony létesítéséhez. Cikksorozatunkban néhány lényeges, gyakorlatias szempont kiemelésével igyekszünk erre a kérdésre választ találni. I. Bevezető A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), valamint a lakások…

Az elővásárlási jog igazi hatalmasság lett

Az elővásárlási jogot a régi magyar magánjog ún. “hatalmasságnak” tekintette. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását az azt megvenni kívánó fél részére, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi meg az ingatlant. Az elővásárlási jognak ez a természete máig változatlan, ezért nem csoda, hogy a gyakorlatban ingatlantulajdonosok és vevők…

Közös tulajdon és használatmegosztás a gyakorlatban

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a Kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed…

Bízzál az ingatlan-nyilvántartásban, de tartsd szárazon a jóhiszeműséged bizonyítékait

Az ingatlan-nyilvántartás örök dilemmája, hogy melyik felet részesítse védelemben a jogalkotó: azt, akinek polgári jogi szempontból ténylegesen valamilyen joga áll fenn az ingatlanon (nevezzük őt polgári jogi jogosultnak), vagy azt, aki az ingatlan-nyilvántartás esetlegesen megalapozatlan adataiban bízva (a megalapozatlanságról nem tudva) jóhiszeműen és ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanon (utóbbi szereplőnket nevezzük jóhiszemű jogszerzőnek). Egy…

Ingatlan többszöri eladása: kockázatok és gyakorlat

A gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően…

Milyen jogi kategóriába sorolható a használat fenntartása?

Minek minősül jogilag, ha a felek az ingatlan-átruházási szerződésben megállapodnak, hogy az átruházó fél az ingatlant élete végéig használhatja? A birtok-átruházás különleges esetéről van szó? Vagy használat joga jön létre? Esetleg valamely atipikus szerződésként értékelhető a kikötés? A válasz kiderül a Kúria egyik 2020. decemberben közzétett eseti döntéséből. A konkrét jogeset egy ajándékozási szerződésről szólt,…