Ahonnan nincs visszaút: a földhivatali bejegyzés az új ingatlan-nyilvántartási törvényben

2023. február 1-je után jól gondoljuk meg, hogy milyen jogot jegyeztetünk be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ekkor hatályba lépő új telekkönyvi kódex alapján ugyanis nem lesz lehetőségünk arra, hogy a bejegyzést követően “meggondoljuk magunkat”, azaz hogy a bejegyzett jogunk alapjául szolgáló szerződést felbontsuk, és az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítását kérjük. Jóllehet ez egy lényeges szigorítás a…

Új építésű lakások: ingatlant veszünk vagy ígéretet?

Az “új építésű” ingatlanok manapság nagy népszerűségnek örvendenek. Az “új építésű” ingatlan a “használtnak” nevezett ingatlanhoz képest annyiban sajátos, hogy a vétel időpontjában az “új építésű” ingatlan sok esetben még nem létezik, sőt az is elképzelhető, hogy az építkezés meg sem kezdődött, csupán az építési tervek állnak rendelkezésre. Ezért kérdésként merül fel, hogy amikor “új…

Milyen tartalommal kössünk bérleti szerződést kereskedelmi ingatlanok esetében? (1. rész) – A bérleti szerződés tárgyának meghatározása

Nagyon fontos kérdés – és talán a COVID-19 világjárvány még jobban rávilágított erre – hogy kereskedelmi ingatlanok esetén milyen szerződéses feltételek szükségesek a biztonságos és kiszámítható bérleti jogviszony létesítéséhez. Cikksorozatunkban néhány lényeges, gyakorlatias szempont kiemelésével igyekszünk erre a kérdésre választ találni. I. Bevezető A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), valamint a lakások…

Az elővásárlási jog igazi hatalmasság lett

Az elővásárlási jogot a régi magyar magánjog ún. “hatalmasságnak” tekintette. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását az azt megvenni kívánó fél részére, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi meg az ingatlant. Az elővásárlási jognak ez a természete máig változatlan, ezért nem csoda, hogy a gyakorlatban ingatlantulajdonosok és vevők…

Közös tulajdon és használatmegosztás a gyakorlatban

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a Kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed…

Bízzál az ingatlan-nyilvántartásban, de tartsd szárazon a jóhiszeműséged bizonyítékait

Az ingatlan-nyilvántartás örök dilemmája, hogy melyik felet részesítse védelemben a jogalkotó: azt, akinek polgári jogi szempontból ténylegesen valamilyen joga áll fenn az ingatlanon (nevezzük őt polgári jogi jogosultnak), vagy azt, aki az ingatlan-nyilvántartás esetlegesen megalapozatlan adataiban bízva (a megalapozatlanságról nem tudva) jóhiszeműen és ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanon (utóbbi szereplőnket nevezzük jóhiszemű jogszerzőnek). Egy…

Ingatlan többszöri eladása: kockázatok és gyakorlat

A gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően…

Milyen jogi kategóriába sorolható a használat fenntartása?

Minek minősül jogilag, ha a felek az ingatlan-átruházási szerződésben megállapodnak, hogy az átruházó fél az ingatlant élete végéig használhatja? A birtok-átruházás különleges esetéről van szó? Vagy használat joga jön létre? Esetleg valamely atipikus szerződésként értékelhető a kikötés? A válasz kiderül a Kúria egyik 2020. decemberben közzétett eseti döntéséből. A konkrét jogeset egy ajándékozási szerződésről szólt,…