Magyar adózási szabályokról hozott jelentős ítéleteket az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. március 3-án a Vodafone és a Tesco és előzetes döntéshozatali ügyeiben hozott hazai vonatkozású döntést. A döntések jelentős megállapításokat tartalmaznak a távközlési és kiskereskedelmi vállalkozásokra kivetett különadók (az ún. válságadók) kapcsán. Az EUB a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat összeegyeztethetőnek ítélte…

Precedensjog Magyarországon?

Az Igazságügyi Minisztérium T/8016. számú törvényjavaslata alapvető változásokat hoz a hazai ítélkezésre nézve, ideértve az adóvitás ügyeket is. A törvényjavaslat értelmében átalakul az ítélkezési rendszer, a jelenlegi közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységét a törvényszékek veszik át, utóbbiak döntése ellen a Kúriához lehet fordulni. A Kúria közzétett határozatai még hangsúlyosabb szerepet kapnak az ítélkezésben: ezektől a…

Kialakulóban a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságáról

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) hatályba lépésével jelentősen módosultak a közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogorvoslati szabályok. Az egyik fontos változás, hogy korlátozásra került a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lefolytatása. Az ún. befogadhatósági eljárás keretében ugyanis a Kúria előzetesen dönt arról, hogy az üggyel kíván-e érdemben foglalkozni. Amennyiben az adott ügy a befogadhatósági esetek egyikét (pl. a…

Megújult a kettős adóztatással kapcsolatos uniós vitarendezési mechanizmus

A kettős adóztatás következtében felmerülő viták rendezésére szolgálnak a nemzetközi egyezményekben szabályozott vitarendezési mechanizmusok, pl. kölcsönös egyeztetési eljárás (Mutual Agreement Procedure – MAP). Ezek léte ellenére azonban gyakori, hogy a részes államok között viták merülnek föl. E helyzetek rendezése érdekében 2017 októberében az Európai Tanács elfogadta az uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU irányelvet. Az…

Kevesebb magyar ügy kerülhet Strasbourgba – az Emberi Jogok Európai Bírósága átdobta a labdát az Alkotmánybíróságnak

Földcsuszamlásszerű változásokat hozhat a magyar alapjogi pereskedésben és bíráskodásban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának („EJEB” vagy „strasbourgi bíróság”) új gyakorlata, amely szerint alapjogsérelem esetén először az Alkotmánybíróságon („AB”) kell jogorvoslatot keresnünk, csak ezt követően fordulhatunk panaszunkkal a strasbourgi fórumhoz. I. Az EJEB eljárása előtt a hatékony hazai jogorvoslatot ki kell merítenünk Az emberi jogok…

Az Európai Unió Bírósága az eltérő minősítés tilalmát és az adóhatósági kapcsolódó vizsgálatok eredményeinek felhasználhatóságát vizsgálja egy előzetes döntéshozatali ügyünkben

Várszegi Zoltán és Balog Balázs ügyvéd kollégáink a héten egy adóügyi előzetes döntéshozatali eljárás tárgyalásán képviselték ügyfelünket az Európai Unió Bíróságán. A luxembourgi székhelyű bíróság tárgyalásán a kapcsolódó vizsgálatok megállapításainak és bizonyítékainak felhasználásával kapcsolatos magyar adóhatósági és bírósági gyakorlat több aspektusa került nagyító alá, köztük az eltérő minősítés tilalma és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásának mértéke….

Közigazgatási határozatok szabálytalan kézbesítése – egységes álláspontot alakított ki a Kúria – az elektronikus iratok is érintettek

A gazdasági élet szereplői számára bevett gyakorlat, hogy az őket érintő közigazgatási eljárásokba jogi képviselőt vonnak be. Ha az ügyfélnek jogi képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az ügy iratait a hatóság a jogi képviselő részére köteles megküldeni. A hatósági iratok közlésének kiemelt jelentősége van (hiszen például a jogorvoslatra nyitva álló határidő is…

Kúriai döntés a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeiről

A Kúria közzétette a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeit rendező jogegységi döntését. Az eljárása célkeresztjében a közigazgatási határozat meghozatala és hitelesítése (együttesen kiadmányozása) során a hatóságok részéről jellemzően előforduló következő jogsértések álltak: a közigazgatási határozat nem tartalmazza a hatáskör gyakorlója nevében eljárt kiadmányozó személyének nevét, és / vagy aláírását, és sokszor hivatali beosztása sem…

Jönnek a közigazgatási bíróságok

Az Országgyűlés 2018. december 12-én elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint az azok felállításához kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatokat. Bár a közigazgatási bíróságok témája nagy sajtónyilvánosságot kapott, érdemes áttekinteni, hogy mi változik pontosan az új bíróságok felállításával. A legjelentősebb szervezeti változást az az újítás hozza, hogy a jelenleg is működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett,…