Az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének időbeli hatályáról

A magyar peres és közigazgatási ügyekben gyakran merül fel érvként, hogy az EuB ítélete az ügy tényállásához képest mikor született. Ezek az érvek azonban nem alaposak, hiszen a visszamenőleges értelmezés alapján az EuB döntését valamennyi esetben követni kell.  Az Európai Unió Bíróságának („EuB” vagy „Bíróság”) több, előzetes döntéshozatali kérelem tárgyában hozott döntésében megerősítésre került, hogy…

Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása

Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása számos adóeljárásban nagy jelentőséggel bír, hiszen az elévülési határidő elteltével az adóhatóságnak nincs lehetősége megállapítania az adót és ezzel adófizetésre kötelezni az adózót. Mivel a folyamatban lévő adóeljárások jelentős részében még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („régi Art.”) alkalmazandó  cikkünkben a régi Art. szabályozására fókuszálunk. A…

Az áfa levonási jog elévülésének kérdései, kitekintve a behajthatatlan követelésekre

Az Európai Unió Bírósága („Bíróság” vagy „EUB”) 2018. március 21-én hozta nyilvánosságra a C‑533/16. sz. ügyben hozott ítéletét („Volkswagen ítélet”), amely az adólevonás és adóvisszaigénylés jogának keletkezésével és elévülésével kapcsolatban foglalt állást. A tényállás szerint a Hella cégcsoportba tartozó társaságok („Hella társaságok”) szlovák teljesítési hellyel értékesítettek személygépkocsik alkatrészeinek gyártásához szükséges öntőformákat a Volkswagen AG német…

Alkotmánybírósági döntés a közigazgatási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásával kapcsolatban

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) a közigazgatási bíróság előtt felmerülő szakkérdés esetén nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő a bíróság számára a közigazgatási hatóság által kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazását. A korábbi szabályokhoz képest úgy tűnhet, hogy szűkültek a közigazgatási szervek ellen pert indító felek lehetőségei, hiszen a régi Polgári perrendtartás alapján bevett gyakorlat volt, hogy…

Magyar adózási szabályokról hozott jelentős ítéleteket az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. március 3-án a Vodafone és a Tesco és előzetes döntéshozatali ügyeiben hozott hazai vonatkozású döntést. A döntések jelentős megállapításokat tartalmaznak a távközlési és kiskereskedelmi vállalkozásokra kivetett különadók (az ún. válságadók) kapcsán. Az EUB a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat összeegyeztethetőnek ítélte…

Precedensjog Magyarországon?

Az Igazságügyi Minisztérium T/8016. számú törvényjavaslata alapvető változásokat hoz a hazai ítélkezésre nézve, ideértve az adóvitás ügyeket is. A törvényjavaslat értelmében átalakul az ítélkezési rendszer, a jelenlegi közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységét a törvényszékek veszik át, utóbbiak döntése ellen a Kúriához lehet fordulni. A Kúria közzétett határozatai még hangsúlyosabb szerepet kapnak az ítélkezésben: ezektől a…

Kialakulóban a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságáról

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) hatályba lépésével jelentősen módosultak a közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogorvoslati szabályok. Az egyik fontos változás, hogy korlátozásra került a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lefolytatása. Az ún. befogadhatósági eljárás keretében ugyanis a Kúria előzetesen dönt arról, hogy az üggyel kíván-e érdemben foglalkozni. Amennyiben az adott ügy a befogadhatósági esetek egyikét (pl. a…

Megújult a kettős adóztatással kapcsolatos uniós vitarendezési mechanizmus

A kettős adóztatás következtében felmerülő viták rendezésére szolgálnak a nemzetközi egyezményekben szabályozott vitarendezési mechanizmusok, pl. kölcsönös egyeztetési eljárás (Mutual Agreement Procedure – MAP). Ezek léte ellenére azonban gyakori, hogy a részes államok között viták merülnek föl. E helyzetek rendezése érdekében 2017 októberében az Európai Tanács elfogadta az uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU irányelvet. Az…

Kevesebb magyar ügy kerülhet Strasbourgba – az Emberi Jogok Európai Bírósága átdobta a labdát az Alkotmánybíróságnak

Földcsuszamlásszerű változásokat hozhat a magyar alapjogi pereskedésben és bíráskodásban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának („EJEB” vagy „strasbourgi bíróság”) új gyakorlata, amely szerint alapjogsérelem esetén először az Alkotmánybíróságon („AB”) kell jogorvoslatot keresnünk, csak ezt követően fordulhatunk panaszunkkal a strasbourgi fórumhoz. I. Az EJEB eljárása előtt a hatékony hazai jogorvoslatot ki kell merítenünk Az emberi jogok…