Közigazgatási határozatok szabálytalan kézbesítése – egységes álláspontot alakított ki a Kúria – az elektronikus iratok is érintettek

A gazdasági élet szereplői számára bevett gyakorlat, hogy az őket érintő közigazgatási eljárásokba jogi képviselőt vonnak be. Ha az ügyfélnek jogi képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az ügy iratait a hatóság a jogi képviselő részére köteles megküldeni. A hatósági iratok közlésének kiemelt jelentősége van (hiszen például a jogorvoslatra nyitva álló határidő is…

Kúriai döntés a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeiről

A Kúria közzétette a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeit rendező jogegységi döntését. Az eljárása célkeresztjében a közigazgatási határozat meghozatala és hitelesítése (együttesen kiadmányozása) során a hatóságok részéről jellemzően előforduló következő jogsértések álltak: a közigazgatási határozat nem tartalmazza a hatáskör gyakorlója nevében eljárt kiadmányozó személyének nevét, és / vagy aláírását, és sokszor hivatali beosztása sem…

Jönnek a közigazgatási bíróságok

Az Országgyűlés 2018. december 12-én elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint az azok felállításához kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatokat. Bár a közigazgatási bíróságok témája nagy sajtónyilvánosságot kapott, érdemes áttekinteni, hogy mi változik pontosan az új bíróságok felállításával. A legjelentősebb szervezeti változást az az újítás hozza, hogy a jelenleg is működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett,…

A magyar szabályozásra is hatással lehet az Európai Unió Bíróságának ítélete

Lehetséges az adóellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó áfabevallás helyesbítése?   Az EU Bíróságának 2018. április 26-án kihirdetett ítélete szerint (a C-81/17. sz. ügyben) az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a hozzáadottértékadó‑bevallások (héa-bevallások) helyesbítését az ötéves elévülési időtől eltérve kizárólag azzal az indokkal tagadja meg, hogy ez a helyesbítés olyan időszakra vonatkozik, amely már…

A „behajthatatlan követelés”-re vonatkozó adóalap csökkentés kérdései az Európai Unió Bíróságának az Enzo di Maura ügyben hozott ítélete nyomán

Az Európai Unió Bíróságának („Bíróság”) a C-246/16.sz. ügyben 2017. november 23-án kihirdetett, és 2018. január 22-én közzétett ítélete („Enzo di Maura ítélet”) alapján az adózóknak – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) a 196.§ (2) bekezdésének megfelelően – 2018. július 21-ig volt lehetőségük a behajthatatlan követeléseikre jutó (a köznyelvben „bad debt”-ként elterjedt)…