Kialakulóban a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságáról

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) hatályba lépésével jelentősen módosultak a közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogorvoslati szabályok. Az egyik fontos változás, hogy korlátozásra került a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lefolytatása. Az ún. befogadhatósági eljárás keretében ugyanis a Kúria előzetesen dönt arról, hogy az üggyel kíván-e érdemben foglalkozni. Amennyiben az adott ügy a befogadhatósági esetek egyikét (pl. a…

Megújult a kettős adóztatással kapcsolatos uniós vitarendezési mechanizmus

A kettős adóztatás következtében felmerülő viták rendezésére szolgálnak a nemzetközi egyezményekben szabályozott vitarendezési mechanizmusok, pl. kölcsönös egyeztetési eljárás (Mutual Agreement Procedure – MAP). Ezek léte ellenére azonban gyakori, hogy a részes államok között viták merülnek föl. E helyzetek rendezése érdekében 2017 októberében az Európai Tanács elfogadta az uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU irányelvet. Az…

Kevesebb magyar ügy kerülhet Strasbourgba – az Emberi Jogok Európai Bírósága átdobta a labdát az Alkotmánybíróságnak

Földcsuszamlásszerű változásokat hozhat a magyar alapjogi pereskedésben és bíráskodásban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának („EJEB” vagy „strasbourgi bíróság”) új gyakorlata, amely szerint alapjogsérelem esetén először az Alkotmánybíróságon („AB”) kell jogorvoslatot keresnünk, csak ezt követően fordulhatunk panaszunkkal a strasbourgi fórumhoz. I. Az EJEB eljárása előtt a hatékony hazai jogorvoslatot ki kell merítenünk Az emberi jogok…

Az Európai Unió Bírósága az eltérő minősítés tilalmát és az adóhatósági kapcsolódó vizsgálatok eredményeinek felhasználhatóságát vizsgálja egy előzetes döntéshozatali ügyünkben

Várszegi Zoltán és Balog Balázs ügyvéd kollégáink a héten egy adóügyi előzetes döntéshozatali eljárás tárgyalásán képviselték ügyfelünket az Európai Unió Bíróságán. A luxembourgi székhelyű bíróság tárgyalásán a kapcsolódó vizsgálatok megállapításainak és bizonyítékainak felhasználásával kapcsolatos magyar adóhatósági és bírósági gyakorlat több aspektusa került nagyító alá, köztük az eltérő minősítés tilalma és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásának mértéke….

Közigazgatási határozatok szabálytalan kézbesítése – egységes álláspontot alakított ki a Kúria – az elektronikus iratok is érintettek

A gazdasági élet szereplői számára bevett gyakorlat, hogy az őket érintő közigazgatási eljárásokba jogi képviselőt vonnak be. Ha az ügyfélnek jogi képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az ügy iratait a hatóság a jogi képviselő részére köteles megküldeni. A hatósági iratok közlésének kiemelt jelentősége van (hiszen például a jogorvoslatra nyitva álló határidő is…

Kúriai döntés a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeiről

A Kúria közzétette a jogsértő módon kiadmányozott közigazgatási döntések jogkövetkezményeit rendező jogegységi döntését. Az eljárása célkeresztjében a közigazgatási határozat meghozatala és hitelesítése (együttesen kiadmányozása) során a hatóságok részéről jellemzően előforduló következő jogsértések álltak: a közigazgatási határozat nem tartalmazza a hatáskör gyakorlója nevében eljárt kiadmányozó személyének nevét, és / vagy aláírását, és sokszor hivatali beosztása sem…

Jönnek a közigazgatási bíróságok

Az Országgyűlés 2018. december 12-én elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint az azok felállításához kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatokat. Bár a közigazgatási bíróságok témája nagy sajtónyilvánosságot kapott, érdemes áttekinteni, hogy mi változik pontosan az új bíróságok felállításával. A legjelentősebb szervezeti változást az az újítás hozza, hogy a jelenleg is működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett,…

A magyar szabályozásra is hatással lehet az Európai Unió Bíróságának ítélete

Lehetséges az adóellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó áfabevallás helyesbítése?   Az EU Bíróságának 2018. április 26-án kihirdetett ítélete szerint (a C-81/17. sz. ügyben) az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a hozzáadottértékadó‑bevallások (héa-bevallások) helyesbítését az ötéves elévülési időtől eltérve kizárólag azzal az indokkal tagadja meg, hogy ez a helyesbítés olyan időszakra vonatkozik, amely már…

A „behajthatatlan követelés”-re vonatkozó adóalap csökkentés kérdései az Európai Unió Bíróságának az Enzo di Maura ügyben hozott ítélete nyomán

Az Európai Unió Bíróságának („Bíróság”) a C-246/16.sz. ügyben 2017. november 23-án kihirdetett, és 2018. január 22-én közzétett ítélete („Enzo di Maura ítélet”) alapján az adózóknak – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) a 196.§ (2) bekezdésének megfelelően – 2018. július 21-ig volt lehetőségük a behajthatatlan követeléseikre jutó (a köznyelvben „bad debt”-ként elterjedt)…