Új megoldás az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások számára

2019-ben lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács 2019/1023 Irányelve (Szerkezetátalakítási Irányelv), melyet 2021. júliusáig kell átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba. A Szerkezetátalakítási Irányelv alapján a tagállamoknak egy olyan speciális eljárás jog kereteit kell megalkotniuk, amely valahol félúton helyezkedik el a tisztán szerződéses alapú restrukturálások és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. A Szerkezetátalakítási irányelv elfogadását…

Nem mentesül az adózó az adófizetés és a bírság alól, ha az adóhatóság vezeti tévútra

A hatóságok gyakorlatában gyakran fordul elő, hogy az általuk alkalmazott jogszabályok értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalásokat tesznek közzé. A legtöbb esetben ezek a nagy nyilvánosság számára elérhető hatósági állásfoglalások vagy tájékoztatások kifejezetten tartalmazzák, hogy nem bírnak kötelező erővel. Mégis, tényként szögezhető le, hogy a jogszabályok alkalmazására, illetve azok betartásának ellenőrzésére és betartatására feljogosított, közhatalommal…

Eltérő késedelmi kamatok az adóeljárásokban – alaptörvény-ellenes?

Az Alkotmánybíróság vizsgálta az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) 196-197. §-ai alaptörvény-ellenességét. A 3040/2021. (II. 19.) AB határozat fókuszában az állt, hogy alaptörvényes-e az, hogy az Art. eltérően határozza meg a késedelmi kamat mértékét attól függően, hogy a késedelem belső jogi vagy uniós jogi jogszabálysértésből ered. Az alkotmányjogi panasz indítványozója szerint diszkriminatívak…

Újabb fontos ítélet a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárásokban

Példátlan gyorsasággal döntött az EUB a Pécsi Törvényszék által előterjesztett C-507/20. számú előzetes döntéshozatali kérdésben. A döntés értelmében a követelés végleges behajthatatlanná válásától számítjuk az elévülést, szemben a NAV eddigi álláspontjával. Eddig az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná vált, úgy az erre jutó adóalap csökkentési lehetőséggel az ügylet eredeti teljesítésétől számított elévülési időn…

A behajthatatlan követelések áfájához kapcsolódó elévülés – Európai Bíróság előtt a magyar gyakorlat

Az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben egy követelés behajthatatlanná válik, úgy az erre jutó áfa-alap csökkentési lehetőséggel az eredeti teljesítéstől számított elévülési időn belül lehet élni. Tehát az adóhatóság az általános elévülési szabályokat (adómegállapításhoz való jog elévülése) alkalmazza ezekre az esetekre is. Ezen adóhatósági gyakorlat eredményeként azonban, ha a teljesítés és a behajthatatlanság megállapítása között akár…

A határozathozatali határidők hatóság általi túllépésének következményei

A határozathozatali határidő túllépése önmagában még nem zárja ki a szankció kiszabásának lehetőségét, ehhez további körülmények bizonyítása szükséges. Az Alkotmánybíróság („AB”) 5/2017. (III. 10.) határozatában egyértelműen rögzítette: amennyiben a hatóság túllépi a joghátrányt alkalmazó határozat meghozatalára előírt törvényi határidőt, úgy a szankcióalkalmazási lehetősége elenyészik. A frissebb gyakorlatában azonban jelentősen finomított az itt előírt alkotmányos követelményen….

Hungarian civil procedure – rethinking and rethinking again

Klenanc Miklós kollégánk a Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Szervezete (AIJA) vitarendezéssel foglalkozó bizottságának tagja. Ilyen minőségében készített egy rövid angol nyelvű összefoglalót a peres eljárási szabályok változásáról a szervezet hírlevelébe. Az összefoglaló anyag itt elérhető.