A MiCA rendeletként elhíresült, Európai Parlament és a Tanács kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendelete megkapta a végső jóváhagyást az Európai Unió Tanácsa részéről is.
Ugyan az Európai Parlament, az év eleje óta, többször is elhalasztotta a rendelet ügyében történő szavazást – fordítási gondokra hivatkozással –, április 20-án tartott szavazásán meggyőző többséggel (529 mellette, 27 ellene) elfogadta a rendelet szövegét, amelyet a Tanács az elmúlt napokban egyhangúlag jóváhagyott, így a kriptoeszközök piacának egységes európai uniós
szabályozása zöld lámpát kapott.
A még 2020-ban indított jogalkotási eljárás eredményeként megszületett MiCA rendelet célja, hogy egy átlátható, befektetők védelmét célzó szabályozási környezetet teremtsen a kriptoeszközök európai piacán, úgy, hogy mindeközben a kriptoeszközökben és a digitális szolgáltatásokban rejlő innováció előrehaladását feleslegesen ne gátolja, az európai kriptopiac vonzerejét nem csökkentse.
A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazokra, akik kriptoeszköz-kibocsátással vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal szeretnének foglalkozni az Európai Unióban. A rendelet alapján kriptoeszköz kibocsátónak minősül minden olyan jogi személy, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármilyen típusú kriptoeszközt kínál, vagy ilyen kriptoeszközt be kíván vezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra. Kriptoeszköz szolgáltatónak minősül az, aki foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében például kriptoeszköz-kereskedési platformot működtet, kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre történő átváltását vállalja, kriptoeszközök letétkezelését, adminisztrációját vállalja, kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadási tevékenységet folytat, stb.
A rendelet tárgyi hatálya a kriptoeszközökre terjed ki. A rendelet úgy határozza meg a kriptoeszközök fogalmát, hogy az olyan, értékek vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology) vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. A kriptoeszköz fogalmának meghatározásán felül a rendelet három kriptoeszköz-típust is megkülönböztet: eszközalapú-token, elektronikuspénz-token, valamint felhasználói token.
Ugyanakkor, egyes személyeket – így például a monetáris minőségben eljáró Európai Központi Bankot és a tagállamok nemzeti bankjait, az Európai Beruházási Bankot, a közjogi nemzetközi szervezeteket, azon személyeket, akik kizárólag cégcsoporton belül (anya-, vagy leányvállalatnak) nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat, stb –, illetve egyes kriptoeszközöket –például a megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott átruházható értékpapírokat, kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit, egyes betétek, stb. – a rendelet kivesz a személyi és tárgyi hatálya alól.
A rendelet az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóira enyhébb szabályokat állapít meg, mint az eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token kibocsátókra és szolgáltatókra. Így például az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak, vagy azon jogi személyeknek, akik ilyen típusú kriptoeszközt kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezetnek, nem szükséges az Unió egyik tagállamában letelepedniük, ahogy az ilyen típusú kriptoeszközök kibocsátásához engedéllyel sem szükséges rendelkezniük. Az eszközalapú tokenek kibocsátói sem kell minden esetben engedéllyel rendelkezzenek, így azon kibocsátók, akik csak minősített befektetőknek kínálnak eszközalapú tokeneket és az eszközalapú tokenek, 12 hónapos időszakok alatti átlagos kintlevő összege nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t nem kell engedéllyel rendelkezniük. Az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak speciális engedéllyel szükséges rendelkezniük, ugyanis ilyen tokenek kibocsátója csak hitelintézetként vagy a 2009/110/EK irányelv szerinti „elektronikuspénz-kibocsátó intézményként” engedélyezett jogi személy lehet.
Az kriptoeszköz kibocsátóknak az átláthatóságot elősegítő kriptoeszköz-alapdokumentumot kell készíteniük, amelyben – egyebek mellett – részletesen be kell mutatni a kibocsátó szervezetet, valamint a projekt fő résztvevőit, a bevezetendő kriptoeszközök számát, kibocsátási árát, jegyzési feltételeket, a kockázatokat.
A rendelet a marketingközleményekkel szemben is támaszt követelményeket, így az azokban foglalt információknak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lenniük, összhangban kell állniuk az alapdokumentummal, és úgy kell közzétenni őket, hogy egyértelműen felismerhető legyen az, hogy azok marketingkommunikációnak minősülnek. Ezen felül a marketingközleményeket – ahogy az alapdokumentumot is – az illetékes tagállami hatóságnak meg kell küldeni. A bemutatott szabályokon kívül egyéb garanciális és befektetővédelmi szabályt is tartalmazz a rendelet (pl. eszköztartalékra vonatkozó előírások), ugyanakkor jelen cikkünkben igyekeztünk a rendelet szabályainak átfogó és általános bemutatásra korlátozni magunkat.
A rendelet 18 hónapos felkészülési időt hagy a piaci szereplőknek, így azt, csak a hatálybalépése utáni 18. hónaptól kell majd alkalmazni. Azzal, hogy a kriptoeszközök piacának EU-s szinten történő szabályozására sor került, az Uniós jogalkotó tulajdonképpen elismerte azt, hogy a kriptoeszközök mára a kereskedelmi forgalom fontos tárgyaivá váltak.
dr. Pozsonyi Edvin (edvin.pozsonyi@pwc.com)
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez.