Ahogyan azt egy korábbi cikkünkben ismertettük, a vállalatoknak 2017-től kezdődően lehetőségük van társasági adókedvezményt igénybe venni az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásaikhoz és felújításaikhoz.
Tekintettel arra, hogy az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi, egyre szélesebb körű tapasztalat áll rendelkezésre az adóhatósági ellenőrzések és a kapcsolódó peres eljárások kapcsán.
Az adóhatósági ellenőrzések jogszerűségével a Kúria is foglalkozott egy olyan ügyben, ahol az adózó jogi képviseletét az irodánk látta el. A jogvita érdemét tekintve arra a kérdésre koncentrálódott, hogy az adózó által végrehajtott világítás korszerűsítés megfelel-e a Tao tv. 22/E. § szerinti „kizárólag energiahatékonysági célt szolgáló” beruházás fogalmának. A kizárólagos energiahatékonysági cél lényeges feltétele volt a beruházás teljes költségének adókedvezményként történő elszámolásának.
Az érintett ügyben az adóhatóság álláspontja szerint a világításnak számos egyéb, gazdasági és műszaki funkciója célja volt, ennek megfelelően a beruházás nem szolgálhatott kizárólag energiahatékonysági célt és a teljes beruházási költség adókedvezményként nem volt igénybe vehető.
A Kúria azonban egyetértett az általunk előadott érvekkel és úgy foglalt állást, hogy általános gazdasági következmények (költségcsökkenés, ingatlanérték növekedés, műszaki funkció) önmagukban nem zárják ki a kizárólagossági célt. A Kúria hivatkozott döntésének jelentősége abban nyilvánul meg, hogy számos korábbi szakcikk szerzője és az adóhatóság is sok esetben megszorításokkal értelmezték a kizárólagos energiahatékonysági célt és egyedül az épületszigetelést tekintették kizárólagos energiahatékonysági célú beruházásnak. Ezzel szemben a Kúria döntése szerint az egyéb gazdasági célt az adóhatóságnak kell bizonyítania és általánosan ismert, értelemszerűen a beruházással együtt járó műszaki és gazdasági következmények nem tekinthetők a kizárólagossági célt kizáró körülménynek.
A Kúria bizonyítási teherrel kapcsolatos iránymutatása ugyan az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettsége körébe sorolja az egyéb gazdasági cél bizonyítását, azonban változatlanul az adózónak kell bizonyítania az adókedvezmény jogszerűségét és az adózó felelős az adókedvezmény jogszerű igénybevételéért. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a kizárólagos energiahatékonysági cél fennállása esetén sem vehető igénybe minden esetben a beruházás teljes költsége adókedvezményként tekintettel arra, hogy a részletszabályok további szigorú követelményeket támasztanak költségek érvényesíthetősége kapcsán.
Az adóhatósági álláspont egyes esetekben nem kellően alátámasztott és ahogyan a fenti Kúriai döntés igazolja, a bíróság előtt is eredményesen támadható. Ehhez azonban az szükséges, hogy az adózó az adóhatósággal szembeni érveit már az adóellenőrzés során maradéktalanul előadja, erre az esetleges peres eljárás során már korlátozottan lesz lehetősége. Ennek megfelelően az adózók számára adó és a jogi tanácsadó igénybevétele javasolt abban az esetben, ha az adóhatóság nem találja az adókedvezmény igénybevételét jogszerűnek.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) ügyvédhez.