Célkeresztben a digitális gazdaság

A Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) a tegnapi nap folyamán közzétette középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégiáját („Stratégia”).

A Stratégia közzététele jelentős lépésnek tekinthető a GVH részéről. Az elmúlt időszakban lefolytatott számos, az online szektort érintő eljárás alapján már sejteni lehetett, hogy a GVH fogyasztóvédelmi szempontból prioritásként kezeli a digitális szolgáltatási szektort, ez a következtetés a tegnapi nap folyamán hivatalosan is megerősítést nyert.

A Stratégia deklarálja, hogy különböző célú és erőforrásigényű fellépést lát indokoltnak a digitális szektorban annak érdekében, hogy a közérdek védelme hatékonyan megvalósuljon. Ezen fellépések gerincét természetesen a GVH versenyfelügyeleti eljárásai alkotnák továbbra is, de a versenyhatóság ezen túlmenő beavatkozást is szükségesnek lát.

A GVH által előirányzott fellépések között az alapvetően versenypártoló, tudatosságot növelő jellegű elemek mellett, jog szankciók is megjelentek, így például büntető feljelentés; cégbíróság, közbeszerzési hatóság vagy adóhatóság felé történő jelzések; peres eljárások; amicus curiae közreműködések is.

A Stratégia úgy fogalmaz, hogy „forradalmi változást hozhat a kereskedelmi gyakorlatok világában is a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, deep learning) és az algoritmusok terjedése, hiszen az ezidáig emberek által meghozott fogyasztói döntéseket is részben átvehetik. A versenyhatóságoknak is érdemes minél előbb felkészülni a platform alapú digitális gazdaságra, hiszen itt a döntési gyorsaság az egyik legkritikusabb tényező. A digitális világban az algoritmusok dönthetnek arról, hogy a vállalkozások mely termékeket és milyen árakat ajánlanak a fogyasztónak, vagy arról, hogy az önműködő autók hogyan viselkednek. A GVH üdvözli azokat az előnyöket, amelyeket a digitalizáció a fogyasztók számára nyújt, ideértve a szélesebb termékválasztékot, az alacsonyabb árakat, a kényelmesebb megoldásokat, a fogyasztói élmény javulását, és a vállalkozások egyre növekvő ösztönzését az online kereskedelem hatékonyságára. […] Mindazonáltal a GVH úgy látja, hogy biztosítania kell, hogy a vállalkozások ne használják fel például az algoritmusokat vagy a mesterséges intelligencia egyéb formáit a fogyasztók kárára, s a digitális eszköztudással nem rendelkező fogyasztók ne maradjanak le az információbeli különbség következtében. Ugyanakkor fontosnak látja azt is, hogy a vállalkozások képesek legyenek az innovációra és a továbbiakban is eleget tegyenek a jogszabályi követelményeknek. Jogalkalmazói oldalról tisztában kell lenni azzal, hogy az internet gazdasági környezete, az üzleti modellek és a fogyasztói szokások nyilvánvalóan különböznek a hagyományos piacoktól.”

A Stratégia rövid összefoglalót nyújt a GVH közelmúltban lefolytatott – nagy számú – versenyfelügyeleti eljárásairól a szektorban, mely áttekintés után egyértelműen és kifejezetten is prioritásként jelöli ki a digitális gazdaságot érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását és kezelését.

A Stratégia egyértelműen rögzíti, hogy „a GVH részese és szükség esetén kezdeményezője lesz adott kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos nemzetközi fellépéseknek, verseny-és fogyasztóvédelmi hatóságok közös akcióinak. Az ezeket érintő hazai piaci jelzéseket a GVH szintén a prioritások között kezeli.” Tekintettel a digitális piac globális természetére, és a GVH szerepvállalására bizonyos nemzetközi együttműködésekben, ez még fontosabbá teheti a jogszabályi megfelelést a magyar piacon jelen levő piaci szereplők számára,

hiszen annak ellenére, hogy piacunk viszonylag kicsinek tekinthető globális viszonylatban, a Magyarországon feltárt visszásságok akár nemzetközi fellépés alapját is képezhetik.

A GVH az egyedi ügyekben lefolytatott eljárásokon túl komplex, egész szektort érintő vizsgálatok (ágazati vizsgálat, illetve piacelemzés) lefolytatására is jogosult, amennyiben úgy észleli, hogy az ágazatban a piaci folyamatok a verseny sérülésére, torzulására utalnak. A Stratégia egyértelműen kimondja:

„A GVH észlelte a digitális összehasonlító eszközök egyre nagyobb számú és egyre kiterjedtebb megjelenését. A GVH annak feltárása érdekében, hogy melyek az aktuális piaci folyamatok, jellemzők, valamint ezeknek melyek a fogyasztókra gyakorolt hatásai piacelemzést tervez a digitális összehasonlító eszközök tárgyában.”

A Stratégia arra is kitér, hogy a GVH külön figyelmet fog szentelni az ún. „szuperpanaszoknak”, melyek más hatóságoktól, fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetektől vagy más, szakmai intézményektől érkeznek. Ezek ugyan feltehetően koncentráltabb beavatkozást tesznek lehetővé, hiszen ezek már úgy érkeznek a GVH-ba, hogy egy előzetes szakmai vagy érdekképviseleti szűrőn már átestek. Figyelemmel arra, hogy ezek a jelzések „valamilyen számszerűsíthető fogyasztói kárt is valószínűsíthetnek, a szuperpanaszok miatt indult eljárások esetlegesen akár eredményes közérdekű keresetet is megalapozhatnak.”

A fentiek alapján egyértelmű tehát, hogy a GVH nemcsak kiemelt prioritásként kezeli a digitális szektort, de több frontot is meg kíván nyitni ezeken a piacokon a jogsértő vállalkozásokkal szemben: az enyhébb versenypártoló eszközöktől indulva, a közigazgatási eljárásokon (melyek keretében akár az előző éves nettó árbevétel 10 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat), valamint a magánjogi kártérítési igények érvényesítésének előmozdításán keresztül akár az ultima rationak tekinthető büntető feljelentésig.

Ezek megvalósítása érdekében széles körű hatósági együttműködéseket is kilátásba helyez a Stratégia a GVH és az érintett területen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok, így elsősorban a NAIH között, valamint a fogyasztóvédelemért felelős szervekkel (Innovációs és Technológiai Minisztérium, kormányhivatalok, MNB).

A hazai együttműködéseken túl a már említett széleskörű nemzetközi együttműködésekben való aktív szerepvállalásban látja a GVH az utat a fogyasztók védelmének előmozdításához a digitális térben. Az EU fogyasztóvédelmi- és versenyhatóságai alapvetően azonos szabályokat alkalmazva működnek, mely együttműködés kerete az ún. CPC Hálózat (Consumer Protection Cooperation Network). A CPC hálózat tagjai egymás informálásán, adott esetben eljárás lefolytatására felkérésén túl „ún. közös akciók (joint action) keretében törekszenek arra, hogy a több tagállamban is előforduló problémákra hasonló válaszokat adjanak.”

A Stratégia kitér arra is, hogy a GVH munkáját is érinteni fogja az Európai Bizottság által 2018 áprilisában bejelentett ún. „New Deal for Consumers” program, mely a fogyasztói jogok erősítését, a digitális piacok átláthatóságának biztosítását, különösen pedig arányosabb, hatékonyabb és nagyobb visszatartó erővel bíró pénzbeli bírságok alkalmazását, valamint a fogyasztók rendelkezésére álló szerződéses és szerződésen kívüli, egyéni jogorvoslati lehetőségek elérhetővé tételét tűzte ki fő céljául.

A GVH arra is kitér, hogy a fentiek érvényesülése érdekében szükséges lehet megfelelő tapasztalattal rendelkező IT-szakemberek, pszichológusok, adatközgazdászok és adatjogászok bevonása a digitális szektort érintő magatartások megfelelő szintű felderítése és szankcionálása céljából.

Egyértelmű tehát a fentiek alapján, hogy mind magyar, mind pedig globális szinten komplex fellépést sürget a szektorban a jogalkalmazó.

Mit tehetnek a vállalkozások?

A fentiekre figyelemmel egyre fontosabbá válhat a vállalkozások számára az adatvédelmi, fogyasztóvédelmi, és versenyjogi szabályok komplex rendszeréhez történő adaptáció, amely ugyanakkor lehetővé teszi a digitális piacokban rejlő lehetőségek jogszerű kiaknázását, nem gátolja az innovációt. Az adaptációt szolgáló lépések tervezésénél és elfogadásánál fontos azt is kiemelni, hogy immáron mind antitröszt, mind pedig fogyasztóvédelmi eljárásaiban a GVH a bírság kiszabása során enyhítő körülményként figyelembe veszi az „előzetes illetve utólagos megfelelési erőfeszítéseket és programokat.”

 

Comp2
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal Versenyjogi csapata

Megosztás